Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 4-6. szám - Az objektív felelősség a magánjogi törvénykönyvben

144 DR. NIZSALOVSZKY ENDRE kellő gyakorlatot és erőt arra, hogy a felé nyújtott fehér lapot az igazságérzetet kielégítő módon töltse meg. A nem kodifikált joghoz szokott bíróra támaszkodva kockáztathatja meg a Mt. azt, hogy az igazságos eredményt nem ejti el tudatosan a szabály pontossága kedvéért. A mi kodifikációnkban szereplő jogpolitikai szempontok sorában viszont jelentős szerepe van annak, hogy agrár állam vagyunk, a nehéz munkával előteremtett földhozadéknak van nálunk a legnagyobb becsülete. A merész vállalkozás, amely hirtelen, vagy legalább gyors tempójú vagyonszerzésre vezethet, de utja talán holttesteken át vezet, nem vált ki nagy lelkesedést. A nemzeti vagyon szaporodásának ily uton, a mások netáni károsodásának kiegyenlítetlenül hagyása mellett való előmozdítása nem tud vezérlő jogpolitikai szemponttá emelkedni. Ha még az emberi méltányosság is a kár megtérítése mellett szól, nem ismerünk ennél még magasabb szempontot, amely a kártérítési igény érvényesítésének útját bevághatná. Igen jellegzetes ebből a szempontból a Kúria VI. tanácsának egyik nem régen meghozott határozata. A folyóvíz közelében működő gyártelep minden vonatkozásban — igy a szennyezett vizének elvezetése tekintetében is — eleget tett teljes gondossággal a reá vonatkozó szabályoknak. Néhány évi működés után kiderült, hogy a folyóban a halak elpusztultak, és hogy ez a gyártelep működésével okozati összefüggésben következett be. A Kúria — kifogástalan okfejtéssel — a folyóban halászat gyakorlására jogosultaknak a gyárteleppel szemben vétlen károkozás címén kártérítést itélt meg. Ebben a döntésben világosan kifejezésre jut az őstermelésnek az iparral szembeni előnyben részesítése. Az nem vált az ügyben jelentős tényezővé, vájjon a kártérítésben marasztalás nem borítja-e fel a gyártelep üzleti kalkulációját és hogy az ilyen váratlan, előre ki nem számítható tehertételek mellett jóformán minden nagyobb vállalkozás erősen kockázatossá válik. Ha azonban az objektív felelősség általános elvként felállításának meg is van nálunk a lehetősége és elvi alapja, mégsem tartanám sem a jelenben sem a jövőben helyesnek a károkozásért való felelősséget mint egyedüli alapot tartani meg. Ugy vélem, hogy a vétkesség esetében való felelősség párhuzamos megtartása nem elméleti következetlenség, amelyet a kodexjavaslat csak a fejlődés zökkenésmentessége érdekében követett volna el.9) A Mt. ugyanis nem akar a törvényhozói kötelességéről egészen lemondani. Még a törvényhozó feladatának amellett az enyhébb felfogása mellett is, amely az 1737. §-ban jut kifejezésre, a lehetőség határáig biztosítani kell az esetek egyforma eldöntését. A fehér lap, a bíróra visszautalás csak végső menedék lehet. A Mt. szerint a vétkes cselekmények 9) Marton i. m. 67. 1.