Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Jogegységi döntések

136 SZEMLE. Ezen ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Alföldy Dezső kúriai bíró. 3. A Kúriának büntető ügyekben alakított jogegységi tanácsa április hó 7. napján a következő elvi kérdést fogja eldönteni: Azokban az ügyekben, amelyekben a Bp. 556. §-ának az 1930:XXXIV. tc. 122. §-ával módosított harmadik bekezdése értelmében a kir. törvény­szék ité.ete ellen semmisségi panasznak nincs helye, az ennek ellenére bejelentett semmisségi panasz visszautasítása a kir. ítélőtábla hatáskörébe tartozik-e és a kir. ítélőtábla ezzel a visszautasítással kapcsolatban a Bp. 387. §-ának első és a 385. § utolsó, valamint az 1914: XIII. tc. 30. §-ának első bekezdése (Bp. 557. § ának utolsó bekezdése) értelmében intézked­hetik-e hivatalból figyelembe vehető semmisségi ok alapján, vagy pedig az ilyen ügyekben a kir. törvényszék ítélete a Bp. 494. §-ának második bekezdése értelmében már meghozatalával jogerőre emelkedettnek tekin­tendő s ehhez képest a kir. Ítélőtábla az iratokat erre a körülményre uta­lással az ügy felülvizsgálata nélkül rendelvénnyel küldi vissza az alsófokú bírósághoz? Az ügy előadója dr. Mendelényi László kúriai bíró. 4. A budapesti kir. ítélőtáblának a társadalombiztosítási ügyekben alakított jogegységi tanácsa április hó 5. napján tartott ülésében a követ­kező vitás elvi kérdést fogja eldönteni: A biztosító intézetnek az ügyvitel körében tett intézkedése (fizetési meghagyás ellen) az 1927:XIX. t. c. 189. §-a és az 1928:XL. t. c 161. §-a értelmében a fél által írásban vagy szóval beadható felszólamlásra meg­szabott nyolc (8) napi határidő záros határidő-e olyan értelemben, hogy ha az érdekelt fél az említett határidő alatt nem él felszólamlással, s így az ügyviteli intézkedés (fizetési meghagyás) jogerőre emelkedik, a jog­viszony érdemi elbírálásának útja teljesen elzártnak tekintendő-e? Ameny­nyiben az említett határidő nem minősül záros határidőnek, a jogerős ügy­viteli intézkedés (fizetési meghagyás) ellen minő jogorvoslatnak vagy el­járásnak és mennyi ideig lehet helye? 5. Kúriának büntető ügyekben alakított jogegységi tanácsa február 17-én a következő, 31. számot nyert büntető döntvényt hozta meg: Abban az esetben, ha a vádlottat olyan bűncselekmény miatt ítélték el, amelyet a Bp. 506. §-a második bekezdése értelmében megkezdett szabadság­vesztésbüntetése végrehajtásának, vagy az ennek a büntetésének végre­hajtását meghiúsító szökésének tartama alatt követett el: nem a bünte­tések egységesítésének, hanem a Btk. 104. §-a alapján összbüntetés ki­szabásának van helye, t Az Ügyvédi Könyvvitel és Gazdasági Továbbképző tanfolyama részére dr. Spiró Dezső ügyvéd 1933. február 24-én és március 3-án két előadást tartott az Ügyvédi Körben a társulati adóról. Az első előadáson a vonat­kozó jogszabályokat ismertette részletesen ismertetve a társulati adó ala­nyait, a társulati adó tárgyát, kulcsát, stb. A második előadás on pedig praktikumot nyújtott tárgyalva a mérlegnek adószempontból való kimun­kálását, valamint a különböző tartalékolást. Az 1933. évi Baseli Svájci Árumintavásárt március 25-től április 4-ig tartjük meg. Az 1933. évi svájci árúmintavásár látogatói részére kü­lönösen fontos az óravásár, továbbá az építőipari kiállítás, az iroda szük­ségleti berendezések és gépek kiállítása, a finom mechanika-eszközök és készülékek, textilárúk; szállítási eszközök (különösen teherautomobilok, vil­lamosjárművek és motorkerékpárok) kiállítása. A svájci mintavásár láto­gatói a magyar, osztrák és svájci vasutakon utazási kedvezményeket kap­nak. Közelebbi felvilágosítással a Svájci Főkonzulátus és a budapesti Svájci Magyar Kereskedelmi Kamara készséggel áll az érdeklődők rendel­kezésére, ahol a vásárigazolványok is beszerezhetők. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom