Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Az igért hozomány valorizációja a házasságkötés előtt

106 DR. TÓTH GYÖRGY. AZ ÍGÉRT HOZOMÁNY VALORIZÁCIÓJA A HÁZASSÁGKÖTÉS ELŐTT. Irta: DR. TÓTH GYÖRGY kúriai bíró. A XIX. század continentális jogrendszereinek keretében az írásbeliséggel s ezzel szorosan egybetartozó elvi nézőpontokkal szemben a század utolsó évtizedeiben a szóbeliségre alapított peres eljárás jelentkezett olyan csodatevő methodusnak, amellyel a perek élettartama a minimumra csökken A gyakorlat emberei a siker tekintetében más vélekedésen voltak, mint a theoretikusok.1 A szóbeliségen nyugvó eljárás keretében az „anyagi igazságra" való törekvés volt az a vezető eszme, amely a bíráskodást, a formalismustól szabadulva, irányította. Markó ez ítélkezést vizsgálva, arra a megállapításra jut, hogy az ítélkezésnek jogvéleményt deklaráló formája: az endologicus ítélkezés lassacskán háttérbe szorul és mind inkább előtérbe lép a jognak és azon keresztül az életnek rendezésére irányuló bírói akarat: a külső célra néző teleologicus Ítélkezés.2 Felfogása szerint azonban ez a teleologicus ítélkezés a külső érdekek megvédésében jóval tulment azon a határon, ameddig az elméleti jogtudomány eljutott.3 Felfogása szerint a beállott változásoknak legjellemzőbb tulajdonsága az, hogy az ítélkezésnél a birák külső elemeket visznek be az Ítélkezésbe. (131. 1.) Ebből levezeti, hogy a felekre nézve ez azért hátrányos, mert ezeket a perben nem érintett külső elemeket vagy egyáltalán nem ismerik, vagy tartalmak bizonytalansága folytán azokat a per során az Ítélethozatal előtt nem ellenőrizhetik. Ez azonban a régi formák keretében zavartalanul nem érvényesülhet s ez a jogbizonytalanságot növeli. Fogalmazása szerint: Vele jár a jogbiztonság tudatának csökkenése /s.4 E megállapítások engemet megerősítenek abban a felfogásomban, hogy korunk egyénieskedésre törekvő iránya a bíráskodás terén is kezdi elfoglalni az osztó-igazsággal néha össze nem egyeztethető érvényesülési pozícióját s ezáltal a mai társadalom erkölcsi és gazdasági rendjével össze nem vágó döntések jutnak erőre. De ez a haladás útja. Szociológiai nézőpontok szerint kétségtelenül új irányok érvényesülnek a gazdasági életben és a társadalom-fejlés terén is. 1 A szakközönség előtt elégséges utalnom dr. Juhász Andornak már akkor kifejtett álláspontjára. 2 Dr. Markó Jenő: A polgári Ítélkezés múltja és jövője. Bp. 1932. * (L. 110 1.) Lehet, hogy a P. III. számú alábbi ítéletek is ide esnek, de a legmindennapibb életet szolgálják. 4 Ez folyt a Pp. 271. §-ban adott szabályból. De lásd: Dr. Friedrich Stein: Das priváté Wissen des Richters. (Leipzig 1893.)