Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Gróf Apponyi Albert

96 SZEMLE. ból fizetendő. Mindezek az intézkedések nemcsak a helyes és igazságos adóztatás elveibe ütköznek, hanem az adózóknak a jogbiztonságba vetett hitét is megingatták és minden gazdasági kalkulációt felborítottak. Hasonló a helyzet az illeték terén. Eddig nem létezett új illetékek pl. a kamatjövedelmek külön illetéke vezettetnek be, a régiek pedig ismételten felemeltetnek. A jogalkotásnak ezt a módját, amely egyedül a közterhek végnélküli szaporítását célozza, fentartani nem lehet. Szükséges egy teljesen új és szerves adó- és illetékreform megalkotása. * A Civiljogászok vitatársaságának január 9-én tartott ülésén Vészi Mátyás ár. előadást tartott, „A létfenntartás jogá"-ról. Előbb elméletileg határolta körül e jogot, azután azt iparkodott bizonyítani, hogy úgy törvényeink mint joggyakorlatunk annak számos, bár ki nem mondott elismerését már magukban foglalják. Az embernak azt a közvetlen jogát, hogy a megélhetéshez szükséges minimális gazdasági eszközökhöz hozzájuthasson, nem mint társadalmi jótékonysági kötelességet, hanem mint magánjogot tekinti, amely vitás esetekben a méltányosság szerint való ítélkezésnek épp oly irányelveiből kell hogy kiváljék, mint ma is az például a jóhiszeműség megkövetelhetősége. A létfenntartás jogának elismerése az élet legközvetlenebb javainak, az életnek testi épségnek, egészségnek a védelme után közvetlenül kell hogy k vetkezzék minden más jogot megelőzően, s vitás esetben a döntés nem a nagyobb érdek, hanem a létfenntartás kisebb sérelme irányában történjék. A létfenntartás jogát csak súlyos gondatlanság, szándékosság, illetve érdemetlenség esete abszorbeálhatja, viszont büntetőjogi szempontból legalább is mint enyhítő körülmény kell hogy fennforgása esetén latba essék. Az államnak is van végül létfenntartási joga, ez a salus rei publicae (az államérdek), amely mint a közösség létfenntartási joga természetszerűen megelőzi az egyesét. Az előadást vita követte, amelyben az elnöklő dr. Székely Lajoson kivül résztvettek dr. káinoki Bedő Sándor, dr. Kende Ernő, dr. Blau György, dr. Nagy Dezső, dr. Klein István. * A Budapesti Ügyvédi Kamara közgyűlésének reformja. Az a mozgalom, amelynek célja a kamarai közgyűlés mai szervezetének korszerű megreformálása és az u. n. kis közgyűlés létesítése, változatlanut tart. A Budapesti Ügyvédi Kamara írásbeli szavazást ejtett meg tagjai között. Kétszer annyi ügyvéd nyilatkozott meg a reform mellett, mint amenynyi a mai rendszer fenntartását kívánta. A választmány mos foglalkozik e tárgyal, Gerlóczy Endre megindokolt törvénytervezetével. * Ügyédi költség-ankét. Az elmúlt év végén a Budapesti Ügyvédi Unió az ügyvédi költségek megállapításával, biztosításával és behajtásával kapcsolatos panaszok és kari kv ánalmak tárgyában tartott igen nagy érdeklődéssel kisert ankétet, melynek előadói Konrád Ernő, Rejtő Alfréd és Steinhaus Ernő voltak. * Az Országos Ügyvéd szövetség gépírószolgálata 1932-ben. Az igénybe vett iratmásolatok forgalma kitett 72.9t>4'20 P-t, havi átlagban 6.08035 P-t. A bírósági gépírószolgálat megindulásának hónapjában, 1930. márciusában 142190 P-t tett ki a forgalom. Örvend tes jelenség, hogy az iratmásolatok forgalma állandóan emelkedik. A bírósági gépírószolgálat 1932. évi bevételei a következőképen alakultak: bélyegeladásból befolyt 69.47748 P, hozzájárulások fejében (kamarai segély, ügyvédi vétívek jövedelme, adományok) 38.48540 P. összesen 107.962-58 P Ebből gépírónők javadalmazására fordíttatot 59.012 54 P. Az OÜSz. budapesti osztályánál üzemben van 103 írógég, melyek beszerzési ára 65.580 P volt.