Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Dr. Kuncz Ödön egyetemi r. tanár: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata II. bővített kiadás III. rész 1. 1933. Grill Károly kiadása

IRODALOM. 89 utáni fejlődésnek ismertetése annál fontosabb — nemzeti és nemzetközi szempontból egyaránt, - mert sajnálattal kell megállapítani, hogy törvényalkotásaink a külföldi tudományos közönség előtt jórészt teljesen ismeretlenek. - Ennek az igazán elsőrangú dolgozatnak nem csekély érdeme, hogy aránylag kis területen — 24 oláalon — úgy anyagi, mint alaki büntetőjogunk tizenkétéves fejlődésébe a külföldi olvasónak teljes bepillantást nyújt. Büntetőjogunk általános jellemzése és a Btk., valamint a háború előtti és alatti kodifikáció lerövidített ismertetése után öt csoportba (állam- és társadalmi rend védelme, gazdaságvédelem, a Btk. általános és különös részének reformja, katonai büntetőjog, egyéb büntető jogszabályokés nemzetközi egyezmények) osztja anyagi büntetőjogunk legújabb fejlődését, ismerteti büntetőjogunk uralkodó eszméit, újonnan bevezetett intézményeit utalva mindenütt meghozataluk hátterére s itt-ott kritikailag is méltatva azokat. Szinte egyetlen jelentősebb büntetőjogi vonatkozású törvény sem maradt ki az összeállításból, mely ha röviden is, de jellemzően foglalja össze azok tartalmát. Végül a bűnvádi eljárásjog reformtörvényei és azok irányelvei kerülnek ismertetésre, immár rövidített formában, lévén ezek a külföldi olvasó számára kevésbbé fontosak. Záradékul a joggyakorlat és a tudományos irodalom vázolása következik. Szerző a mult évben a Zeitschrift für Ostrecht-ben (VI. Jahrgang 394 laptól) ismertette az utolsó évek magyar büntetőjogi gyakorlatát, — ezúttal jól áttekinthető tanulmányában büntetőtörvényalkotásunk meglehetősen széteső eredményeit sikerült összefoglalnia s a büntetőjog ősi hazájának, Itáliának kriminalistái előtt bemutatni, újabb bizonyságául annak, hogy hazai büntetőjogunk mellett a külföldi jogokban is járatos s hogy az azokkal való tudományos kapcsolódás jelentőségét — eltérően sok egyébként kiváló jogászunktól — a maga részéről felismerte. Dr. Szászy István. * Külley Rhorer Viktor Ítélőtáblai tanácselnök: Az életbiztosítás megszűnése. Különlenyomatban megjelent a bpesti kir. ítélőtábla tanácselnökének előadása, amelyet „Életbiztosítási joggyakorlat" címen a Magyar Jogászegylet Hiteljogi Szakosztályának 1932. november 2-i ülésén tartott. A tanulmány kimerítően bírálja az 1925:X. t. c. 9. és 10. §-okat, az ezekben hivatkozott 5. §. 1. bekezdését és tudományos jellegű közérdekű progagandája annak, hogy a kir. Kúria biztosítási ügyekkel foglalkozó VII. polgári tanácsának gyakorlata az eddigitől eltérő, megfelelőbb irányba tereitessék a felhívásra és ennek következményeire vonatkozólag. Propagálja a tanulmány azt a gondolatott, hogy a biztosító vállalatok á'lami felügyelő hatósága tegyen intézkedést ez ügyben közérdekből és akkor minden aggály megszűnik. Dr. Harmath Zoltán: Ideiglenes intézkedések. A budapesti m. kir. Pázmány Pé!er Tudományegyetem magánjogi szemináriumának kiadványai 5. füzet, 98. oldal. A szeminárium professzor-igazgatója, dr. Szladits Károly kitűnően tudja inspirálni az ifjú jogásznemzedéket oly kérdésekkel való foglalkozásra, amelyek elméleti, de egyben gyakorlati érdekekkel is bírnak. Az ideiglenes intézkedés, az alaki és anyagi jognak ez a határkérdése, mint általános jogintézmény, a magyar jogrendszerből még mindig hiányzik, jóllehet az u. n. perrendi novellában a manapság annyira kedvelt rendeleti szabályozásra is megvan a felhatalmazás. Jogrendszerünkben az ideiglenes intézkedésnek csak mintegy „szelvényjogi" szabályozása lelhető fel, itt-ott elszórva. Nagy szolgálatot tett tehát a szerző, amikor nagy alaposággal, jeles készültséggel, könnyen áttekinthető rendszerbe foglalta mindazokat az ideiglenes intézkedések körébe vágó intézményeket, amelyek a magyar jogban megtalálhatók. Először az ideiglenes intézkedésekről általában beszél. A külföldi jogintézményekkel való összehasonlítás és a kérdés theoretikus alátámasztásáról van itt szó. Műve ezután két főrészre: anyagi és és eljárási jogaira oszlik. Az anyagi jog részben azt vizsgálja, mily jogok biztosíthatók ideiglenes intézkedéssel? Kutatja, mi az ideiglenes intézkedés alapja? Mit jelent itt a veszély ? Felismervén az ideiglenes intézkedésben rejlő veszélyt is, tárgyalja a kieszközlő fél felelősségét és a biztosíték kérdését. Mégpedig úgy