Jogállam, 1933 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Dr. Kuncz Ödön egyetemi r. tanár: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata II. bővített kiadás III. rész 1. 1933. Grill Károly kiadása

IRODALOM. 87 séges érdek alapján több személyt vagy dolgot valamely meghatározott esemény bekövetkeztére egy szerződéssel biztosítanak. Nagy gazdasági előnye, hogy feleslegessé teszi egyidőben sok szerződés megkötését, pld. 4000 bányamunkás biztosíttatik bányabaleset ellen egy szerződéssel, — és feleslegessé teszi folytatólagos újabb szerződések megkötését is, ha az összeségben végbemenő fluktuáció automatice megszünteti a kivált egyedek biztosítását, és létesíti az újonnan kerülők biztosítását. Átalánybiztositás célja, hogy a hosszabb időn át jelentkező különböző kockázatokat egységes díjjal és biztosítási összeggel egy szerződés keretében lehessen fedezni, pld. nagykereskedő pausálé (fix díj) ellenében biztosítja az egy éven belül hozzá érkező és általa elküldött árukat szállítás közben érhető veszélyek ellen egy előre megállapított fix összeg erejéig. Ez a biztosítás tökéletlen, mert ha a kockázatok nem érik el a számbavett magasságot, akkor a biztosított díjpazarlást követ el, ha pedig a kár meghaladja a biztosítási össszeget, a kockázat egy része fedezetlen marad. Ezek a tökéletlenségek érlelték meg a folyóbiztositás elterjedését. Ebben egy biztosítási szerződés alapján nagyszámú biztosítási viszony keletkezik különböző tartalommal. Tengeri, fuvarozási, viszontbiztosítás, raktáraknak tűz elleni biztosításánál terjedt el oly tartalommal, hogy bizonyos időn át a raktárba kerülő minden árú biztosítva van. ^ Törvény még nem szabályozza, mert az intézmény csak kiforrásban van, reá nézve a biztosítási feltételek alkotják meg az alkalmazandó szabályokat. A díjmegállapítás itt utólag történik a tarifa tételei szerint. Rendesen csak úgy funkcionálhat, ha mindkét fél a legnagyobb őszinteséggel és becsületességgel jár el. Ujságbiztositás (előfizetők biztosítása): úttörője 1882-ben egy londoni lap volt, mely előfizetés ellenében biztosított is. Rendesen balesetbiztosításról van szó, de^ gyakori a tűz, munkanélküliség elleni, anyagi, temetkezési, katonai szolgálat és jegyesség esetére szóló biztosítás is. Vannak újságok, melyek a hirdetőket is biztosítják. Ezen biztosítások megengedhetősége tekintetében sok aggályt hangoztatnak. Szerző szerint nálunk a kinövésekkel szemben ellensúly a Felügyelő Hatóság engedélyének szüksége és az, hogy biztosítással csak r. t. és szövetkezet foglalkozhat, amiből folyólag az ujságvállalatok készülnek kollektív szerződést létesíteni biztosító vállalattal előfizetőik (hirdetőik) részére vagy maguk létesítene£ r. t. vagy szövetkezet formájában önálló biztosító vállalatot. Szerző ezen fel fogása elleni aggályaimat már fentebb előadtam, téves lévén az a kiindulópont; hogy biztosítást csak r. t. és szövetkezet vállalhat. A biztosítási érdek, a túl és kettős biztosítás kérdéseit szerző kimerítően és alaposan tárgyalja. Épület tűzbiztosítása esetében a jelzálogos hitelező és a telki terhek jogosítottjai különleges szükséges védelmét szerző külön excursióban érdekesen ismerteti. A mi törvényünk nem intézkedik arról, hogy a kármegállapítás költségei kit terhelnek. A német törvény szerint a biztosító, amennyiben azok a körülményekhez képest indokoltak voltak, — ami helyeselhető is. Teljes kár esetében a biztosítási jogviszony megszűnik. Részleges kár esetében azonban érvényben marad a kár által nem érintett érték erejéig, - a biztosítási díjnak is aránylagosan csökkennie kell, ellenkező kikötésnek nincs joghatálya. A külföldi törvények ellenkező állásponton vannak és szerző helyes nézete szerint nálunk sincsen jogi akadálya, hogy részleges kár esetére a biztosítási feltételek kölcsönös felmondási jogot állapítsanak meg. Tűzbiztosítás esetében felel a biztosító, ha a tüzet égés, robbanás, gyújtogatás, villámcsapás vagy öngyulladás okozta, de a felhevülés okozta kár nem tűzkár, tehát nem felel a biztosító, ha a nap kiégeti a vetést, a vasaló a ruhát, ha a túlfűtött hályha szétesik és kárt okoz. A tűzzel okozott elmaradt nyereségért, az üzemzavar folytán használhatatlanná vált félgyártmányokért, a bérveszteségért, az üzembeszüntetés folytán beálló károkért a biztosító csak külön szerződés, illetve külön szerződéses kikötések esetében szavatol. A fuvarozási biztosítás fejezetében szerző kiemeli, hogy abból emelkedett ki az egységes biztosítás (szemben a folyóbiztosítással), amely szavatol valamennyi kárért, amely valamely forgalomra szánt dolgot a termelés és értékesítés egész folyamán érhet. Itt tehát a biztosított dolog értéke állandóan emelkedvén, a biztosító a biztosított dolog mindenkori napi értékének (eladási árá-