Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az előadóművész védelme a mechanikai nyilvános előadásokkal szemben

66 JOGGYAKORLAT. 3. A köztudatban nagyon is hibásan élő nyugdíjigény kérdésének tisztázására szolgáljon a K. P. II. 7398/1929. sz. határozat. -1 magánalkalmazottakra vonatkozóan nincsen olyan jogszabály, amely a munkaadót a munkavállaló részére nyugdíjnak a szolgáltatására kötelezné ; ezek tehát csak külön szerződés vagy szerződés jellegével bíró szolgálati szabályzat alapján követelhetnek nyugdíjat. Abban a tekintetben, hogy ki követelhet nyugdíjat és hogy a nyugdíj fizetésére ki van kötelezve, — az ig2Ó: XVI. tc. nem tartalmaz rendelkezést, hanem csak afelől intézkedik, hogy a nyugdíjfizetési kötelezettség létezése esetén — miként kell azt átértékelten szolgáltatni. Erre a törvényre tehát felperes nyugdíjigényt nem alapíthat és minthogy a nyugdíjszabályzat alapján igényelhetett joga a saját kérelmére történt elbocsátás okából egészben és véglegesen megszűnt — az átértékelésnek nincsen tárgya. (1931. XII. 9.) 4. A büntető és polgári per viszonyának tisztázásához adalékot találunk a K. P. VI. 2097/1931. sz. alatt. Felperes alperes ellen kártérítési pert tett folyamatba, mert tisztességtelen verseny címén nyilvánvalóan alaptalanul feljelentette, és hivatkozik a vádtanácsnak a feljelentés folytán megindult eljárást megszüntető határozatára. A Kúria szerint azonban a kártérítési perben közömbös az, hogy a vádtanács a tényeket miképpen ítélte meg. A vádtanács megszüntető határozata ugyanis a polgári bíróságra márcsak amiatt sem irányadó, mert a vádtanács azt vizsgálta, hogy a felperes eljárása kimeríti-e a bűncselekmény tényálladéki elemeit, ebben a perben azonban azt kell eldönteni, hogy az alperes eljárása (feljelentése) nyilvánvalóan alaptalan volt-e. (1932. I. 14.) III. Az özvegyi jog köréből kiemeljük : Felperes özvegyi joga alapján birtokot követel az örökösök körén kívül álló alperestől. A felperest özvegyi joga alapján az egész hagyatéknak s ebben a peres ingatlannak a haszonélvezete is megilleti, míg özvegyi jogát a bíróság az örökhagyó leszármazó örököseinek keresete folytán nem korlátozza. Az ingatlan birtokbabocsátását tehát a felperes haszonélvezeti joga alapján a jogcím nélkül birtokban lévő alperestől jogosan követelheti, éspedig még abban az esetben is, ha megfelelne a valóságnak, hogy a felperes az örökhagyó halálakor nem volt birtokban, mert ez utóbbi körülmény az örökösök körén kívül álló alperessel szemben közömbös. (K. P. I. 6700/1929. 1931. XII. 15.) Dr. Zoltán József.