Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az egyesületi köz- és magánjog relációja

AZ EGYESÜLETI KÖZ- ÉS MAGÁNJOG RELÁCIÓJA. 29 leg helyes és az ellen legfeljebb az hozható fel, hogy az egyesületi élet irányításában bizonyos fokú bizonytalanságot teremthet. Az ezirányú nehézségeken segíteni fog a magánjogi javaslat 63. §-a, mely szerint a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző közgyűlési határozatok annak hozatalától számított 30 nap alatt megtámadhatók az egyesület bármelyik olyan tagja által, aki a határozatra nem szavazott. Számos vitára adott alkalmat az egyesületi joggal kapcsolatos kérdéseknél az, hogy amennyiben a választottbírósági kikötés az alapszabályokba van foglalva, megfelel-e az a Pp. J64. §-ában foglalt rendelkezéseknek, vagyis hogy azok tekinthetők-e érvényesen létrejött írásbeli választottbírósági szerződéseknek. Az ezúttal már állandónak mondható bírói joggyakorlat szerint (Kúria P. VII. 1046/1927., P. VII. 8159/1930.) az érvényesen létrejött írásbeli alapszabályok társasági szerződésnek tekintendők s hatályuk nincs a társasági tagok aláírásától feltételezve, és így az alapszabályok írásbeli szerződési jellegét nem érinti az a körülmény, hogy azt az egyesületi tag nem írta alá. Felmerült a kérdés a továbbiakban, hogy azon esetekben, midőn a választottbírósági kikötés az egyesületek alapszabályaiban van lerögzítve, az olyan elbírálásban részesítendő-e, mint az egyéb alapszabályszerü rendelkezések, különösen azoknak esetleges módosítását vagy megváltoztatását illetőleg. A kir. Kúriának P. VII. ^oóy/igjo. számú határozata értelmében az egyesület és tagjai közti jogvitáknak a rendes bírói hatáskörből elvonása s a választottbíróság hatáskörébe utalása kívül esik az alapszabályi rendezés tulajdonképpeni tárgykörén és ezért a választottbírósági szervezet alapszabályai megváltoztatásának az egyes tagokra vonatkozó joghatálya nem dönthető el az alapszabálymódosítás általános joghatályának az elve alapján. A vonatkozó határozatában ezzel kapcsolatban a Kúria kiemeli azt, hogy hasonló esetekben azt kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy az illető tag résztvett-e vagy résztvehetetett-e az alapszabályok módosításának elhatározásában, mert csak ez utóbbi esetben vonható le az a következtetés, hogy a módosított választottbírósági kikötés joghatályos az illető egyesületi tagra nézve, mert az esetben nyilvánvaló, hogy az visszavezethető közvetlenül vagy közvetve az ő akaratelhatározására. Kétségtelen, hogy a fentiek szerint a Kúria álláspontja azt ^az elvet kívánja kidomborítani, hogy amennyiben esetleges alap-