Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Az egyesületi köz- és magánjog relációja

AZ EGYESÜLETI KÖZ- ÉS MAGÁNJOG RELÁCIÓJA, 27 lenül attól, hogy az alapszabályok kormányhatóságilag jóváhagyattak-e, avagy nem. Egyébként a harmadik magyar jogászgyűlés 1 is kimondotta, hogy : «a jogi személyek létrejöttének és megszűnésének feltételei a törvényben általános szabályok által határoz;tndók meg, e végből tehát az államhatalomnak esetről esetre való közreműködése nem igényeltetik*. A magánjogi tvkönyv javaslata, annak indokolása2 szerint, abból indul ki, hogy : «az egyesületet constituáló magánjogi cselekmény : az egyesület megalakulásának együttes elhatározása, ami lényege szerint nem többoldalú szerződés, hanem együttes kollektív cselekmény (Gesamtakt)». Az egyesületi magánjog gerincét egyébként az alapszabályok képezik, melyeknek érvényességéhez a javaslat 50. §-a írásbeli alakot kíván meg. Az egyesületet alkotó tagoknak az egyesülettel kapcsolatos akaratelhatározása lényegileg az alapszabályokban jut kifejezésre. A fentelőadottak szerint az alapszabályok — melyek egy kollektív szerződéses akaratnyilvánítást tüntetvén fel —, az egyesület céljainak elérése szempontjából az idők változása folytán módosulnak. A mindenkori módosítások eszközlésére hivatott szerv pedig a tagok összességét képviselő közgyűlés. Vita tárgyát képezheti azután, hogy a változott alapszabályok az egyes tagokra vonatkozólag mennyiben bírnak kötelező erővel. Addig az időpontig, míg az egyesület tagjai jogaikat a közgyűléseken olymódon gyakorolhatják, amint azt az egyesületbe való belépésük alkalmával érvényes alapszabályok előírták, nehézségek nem igen merülnek fel. Más azonban a helyzet akkor, ha az alapszabályok időközben olyan módosuláson mennek keresztül, amelynek létrejötte tekintetében az illető egyesületi tagnak ingerenciája nem volt. Nem lehet vita tárgyává tenni, hogy valamely egyesület alapszabályait csak a többségi akarat változtathatja meg. Már most annak a kérdésnek az eldöntése, hogy ez a többségi akarat tényleg megvan-e, az rendszerint az egyesületi közjog alá tartozik, mégpedig oly formában, hogy azt az új alapszabályokat láttamozó kormányhatóság bírálja felül. 1 III. Magyar Jogászgyűlés Évkönyve : 340. 1. 2 Indokolás a Magánjogi tvkönyv javaslatához I. kötet 35 oldal.