Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám - A szegényjog

340 JOGGYAKORLAT. foglalkozott e kérdéssel és úgy abban, mint jelenlegi fenti döntésében megnyilvánuló álláspont nem a tettazonosság kérdésének fogalmi körében, hanem a két rágalmazás eltérő jogi természetében, eltérő tényálladéki elemeiben, a bizonyítás eltérő szabályaiban (a Bv. 1. §-a esetében a vádlottnak kell a valóságot bizonyítani, a Bv. 20. §. esetében a vádló kötelessége azt bizonyítani, hogy a vád kellő ténybeli alap nélküli és gondatlan volt és valónak nem bizonyult) s általában a két cselekmény eltérő perkezelésében leli indokát. A fellebbviteli bíróság, ha vádlottat a Bv. 20. § alól felmentendőnek tartja, de 1. § esetleg megállapítható, az eljárás megsemmisítése mellett új eljárást rendeljen el, hogy annak során a vádlott élhessen a valóság bizonyítására vonatkozó jogával. Vádolás: Az a körülmény, hogy a bizalmas feljelentés nem a rendőrség hivatalos helyiségében történt s hogy arról jegyzőkönyv nem vétetett fel, nem változtat a feljelentés jellegén, mert a jegyzőkönyv felvétele a Bp. 89. §. szerint sem lényeges kellék, s egy csendőr, vagy rendőr előtt tett feljelentés is hatóság előtt van téve. 1932. VI. 10. B. 2367/932. I. E. Pénznek tiltott kivitele. A 4500/1931. M. E. számú (I. K. XL. évf. 8. szám, 129. lap) rendelet 2. §-a értelmében a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül tilos kivinni belföldi, vagy külföldi pénzt. Ennek a tilalomnak megszegése a rendelet 7. §-a értelmében kihágást képez. Minthogy tehát ennek a kihágásnak elkövetési cselekménye a pénznek — engedély nélküli — kivitele, mely azonban csak a pénznek az ország határán való átszállításával valósul meg, nyilvánvaló, hogy mindaddig, amig ez a ténybeli mozzanat t. i. a pénznek a határon át juttatása be nem következett, a cselekmény bevégezve nincs, hanem annak legföljebb csak kísérletéről lehet szó. Minthogy azonban kihágás kísérlete nem büntetendő, az ily cselekmény sem büntethető. 1932. VI. 10. B. 892/932. J. E. Nyilvánvaló, hogy e semmmi képen sem kívánatos jogállapoton a jogszabály módosításával kell segíteni. //. Alakijog. 276. §. Törvénysértőnek ismerte fel a jogegységi tanács a vizsgálóbírónak azt az intézkedését, amellyel a vádirat benyújtására nyitva álló 15 napos határidőt pótmagánvádló kérelmére meghosszabbította. 1932. VI. 10. B. 2630/932. A Bp. 482. §-a értelmében a magánvádló akkor kötelezhető a bűnügyi költségek viselésére, ha a bíróság a vádlottat nem mondja ki bűnösnek, vagy ha bűnvádi a eljárást a magánindítvány visszavonása miatt szüntették meg. Ha a bíróság a vádlottat — az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalát követő időben történt elhalálozása miatt — jogerősen nem mentette fel a bűncselekmény vádja alól, nem mondható hogy a bíróság a vádlottat nem mondta ki bűnösnek; a bűnügyi költségekben való marasztalásnak a törvényben megállapított feltételei tehát nincsenek meg.