Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám - A szovjet szerzői joga

328 Dr. THEIN ALFRÉD. rubelen aluli része volt örökölhető, a szerzői jogok értékre való tekinteni nélkül szálltak át az örökösökre és nem is lettek felvéve a hagyatéki leltárba. Örökös csak házastárs, közvetlen leszármazó, valamint oly munkaképtelen és vagyontalan személy lehet, akit halála előtt legalább egy évig teljesen az örökhagyó tartott el. Ha a szerző örökös nélkül hal meg, vagy az örökösök lemondanak az örökségről, a szerzői jog az államra száll át. A szerzői jogok mentesek az öröklési és ajándékozási illetékek alól. Élők közötti átruházás írásbeliséghez van kötve, ellenkező esetben érvénytelen. Ennek a jogszabálynak a tekintetbe nem vétele megfosztja a bizonyító felet attól a jogától, hogy a szerződés létrejöttét tanúkkal igazolhassa. írásbeli bizonyítékokat azonban ebben az esetben is jogában van felhasználni. A szerzői jog végrehajtás tárgya nem lehet. Végrehajtás alá csak az ebből származó jövedelem létminimumon felüli részének 20 százaléka, (tartási perben 50 százalék) lehet. A jogutódokra ez a korlátozó rendelkezés nem terjed ki, A szerzői jogi törvény csupán nagy vonásokban szabályozza a kiadói ügyletet. A kiadó köteles a megszerzett müvet saját költségén, a mü terjedelméhez képest hat hónapon, illetve egy vagy két éven belül megjelentetni. Ha ezt elmulasztja, a szerző ajánlata hatályát veszti, a kiadó viszont köteles a teljes honoráriumot megtéríteni. A mü terjesztésére a kiadó a tv. szerint nem köteles, csupán a megjelentetésére. A szerződések csak öt évre köthetők, kivételt csak a zenemüvek és zenés színművek képeznek. Állami és kooperatív kiadóvállalatokra ez a tiltó rendelkezés nem vonatkozik. Jövőben alkotandó mü kiadói ügylet tárgya nem lehet. A szerzői jog bitorlója úgy magánjogilag, mint büntetőjogilag felelős. A magánjogi törvénykönyv 403. §-a védi a szerzői jogot: aki más személyiségének vagy vagyonának kárt okoz, köteles az okozott hárt megtéríteni, még pedig nemcsak a damnum emergenst, hanem a lucrum cessanst is. A kártérítés foka a sértő és sértett vagyoni viszonyaihoz igazodik. Kártérítés helyett a sértett a törvényben lefektetett skála szerint megfelelő honoráriumot is követelhet. Nem vagyoni kártérítést a törvény nem ismer. A magánjogi perrel egyidejűleg a sértettnek jogában áll bűnvádi feljelentést is tenni. A Btk. szerint irodalmi, művészeti, stb. müveknek a szerzői jogi törvény megsértésével való önkéntes kihasználása bűntett és három hónapig terjedhető kényszermunkával vagy 1000 rubelig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. A kísérlet és az előkészületi cselekmény is büntetendő. A felek megegyezése nem akadályozhatja meg a bűnvádi eljárás lefolytatását. A szovjet szezői jogában talán a legmeglepőbb, hogy — egyes jellegzetes sajátságoktól eltekintve — a lényegesen különböző politikai, gazdasági és szociális előfeltételek ellenére