Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 8-9. szám

284 DR. OSVALD ISTVÁN. súlyának összetűzésével léphessen föl, amikor arra szükség mutatkozik. A kongresszus befejeztével örömmel állapította meg, hogy a hozott határozatok fényes tanújelét adják annak, hogy a kongresszus tagjai azokat a higgadt megfontolás bölcseségéből s nem az idegesség beteges állapotából hozták. A munka ezután megindult és az Egyesület első rendes közgyűlését 1908. október 18. napján Budapesten tartotta meg. Ezen a közgyűlésen alakították meg a végleges tisztikart és igazgatóságot. Elnök ismét Grecsák Károly lett. Az 1909. évben az igazgatóság elhatározta, hogy a vidéki kartársakkal való megismerkedés és szorosabb összemüködés érdekében a rendes közgyűlésnek helyét egyes vidéki székhelyekre teszik át. így azután — és itt ebben a megemlékezésben fájóan dobban meg a szivünk — Kolozsvárott, Győrött, Pozsonyban, Nagyváradon, Temesvárott tartotta meg az Egyesület évi közgyűlését. Az 1917. évben távozott Grecsák Károly az elnöki székből és pedig abból az okból, hogy az igazságügyminisztérium állanv titkára lett. Grecsák Károly tíz évig dolgozott fáradhatatlanul az Egyesület élén. A szaklap megindítása, az internátusok felépítése, berendezése, háború során az özvegyek és árvák segélyezésére szükséges alap megteremtése és még számtalan közérdekű hasznos dolog érdekében fáradozott. Grecsák Károly egyik akkor fiatal munkatársa rendelkezésemre bocsátotta Grecsák Károly idevonatkozó iratait. Mind az ő saját kézírása. Nem lehetett meghatottság nélkül olvasni azokat a sorokat. Mindegyikből kiviláglik az a féltő nagy gondosság, amellyel az egyes gyűlésekre és a gyűléseken tartott beszédeire készült. Gondolatai kiforrottak, indítványai helytállók voltak és azok helytállóságát a 25 év elmúlása sem halványította el. Szívén viselte a bírák és ügyészek tanulógyermekeinek sorsát, szívén viselte a háborúban elesett bírák és ügyészek özvegyeinek és árváinak támogatását is. Sajnos, hogy az a nagy buzgósággal gyűjtött jelentékeny szép alap a pénzünk értékének romlása miatt értékét vesztette. Grecsák Károly arcképét egyik bírótársunknak müvészfia örökítette meg. Ott van az egyesület tanácstermében. Minél többször nézem ezt a festményt, annál inkább megerősödik bennem a meggzőződés, hogy a művész belelátott az egyesület alapítójának lelkébe. Összefont karokkal áll ott Grecsák és pápaszeme mögül figyelmesen szemlél. Összefonta karjait, mert csak így tudta azokat pihenésre késztetni és hogy így a figyelmét még jobban ráfordíthassa arra, ami körülötte történik. A Bírák és Ügyészek Lapjában Grecsák Károlynak az egyesület elnöki tisztségéből való távozása után a cikkíró megokoltan írhatta a következőket: Grecsák Károly nagy általános műveltsége humánus gondolkodása, a kor igényelte fejlődésnek megfelelő modern életfelfogása kiegészítették benne a nagy magyar bírónak azokat a nemes jó tulajdonait, amelyek a jogot nem a törvény rideg betűi közé szorítják, hanem az életnek lüktető eleven