Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Osgyáni Rónay Károly dr. v. kir. közjegyző : A magyar közjegyzőség megalkotása és fejlődése [könyvismertetés]

SZEMLE. 279 Henning Holm-Nielsen: Glaeubigerautonomie und Amisbetrieb in Frankreich. Verlag Reichsbund-Druckerei Berlin. A francia fizetésképtelenségi jog vázlatát adja szerző; ismerteti e jog fejlődésének történetét a Code de Commerce vonatkozó kezdetleges intézményétől, az 1838 -iki módosításokon át az 1881.-i reformokig. Szerző tanulmánya nyomán kétségtelennek véljük, hogy a francia fizetésképtelenségi jog továbbfejlesztése nem fog soká váratni magára. * Dr. Rácz György: A legújabb szovjetbüntetőjog vázlata Angyal- Szeminárium kiadmányai. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. A szovjet jogi intézményeinek szabályai kevéssé ismeretesek. Úgy látszik a szovjet intenciója, hogy a többi országok ne nyerjenek betekintést jogintézményeinek részleteibe. Szerző a több helyről felkutatott anyagból iparkodik a szovjet büntetőjogát ismertetni, utalva mindenütt a szovjet nyilvánvaló céljainak összefüggéseire is. SZEMLE. Változás a magyar Jogászegylet ügyvezető titkári állásában. A Magyar Jogászegylet ügyvezető titkárának, dr. Kollár Lászlónak a folyó év május hónapjában bekövetkezett elhunyta folytán az ügymenet folytonossága érdekében gondoskodni kellett Kollár László munkakörének betöltéséről. Dr. Osvalá István, a Magyar Jogászegylet elnöke — az Egylet vezetőségével egyetértésben az ügyvezetés teendőinek ellátásában való együttes közreműködésre a Magyar Jogászegylet titkárait kérte föl, az ügyvezetés igazgatási teendőinek központi ellátásával pedig dr. Ruhmann Emil kir. kúriai elnöki tanácsost, a perjogi szakosztály titkárát bizta meg. A Magyar Jogászegyletre tartozó minden ügyben tehát ezentúl dr. Ruhmann Emil kir. kúriai elnöki tanácsoshoz (hivatali helyisége: M. kir. Kúria, I. emelet 9., telefon Aut: 21-5-72.) kell fordulni. * A nyári szünet tapasztalatai igazolták május -júniusi számunk- vezető cikkének felfogását. A jogkereső közönség, különösen az ügyvédi kar, sérelmesnek érezte, hogy elsőfokú bíróságoknál érdemlegesen tárgyaltak a szüneti bírák saját ügyeikben és nem szorítkoztak kizárólag a sürgős szüneti ügyekre. Ha az így tárgyalt ügyek száma nem is volt túlságosan nagy, az ügyvédi kar és a jogkereső közönség nyári beosztását és nyugalmát megzavarta. Hasonlókép hiányzott a megfelelő egységes rendszer annak megállapításában, hogy mely ügyek tekintessenek a nyári szünet alatt elintézendőknek és melyek maradhatnak a szünet utánra. Viszont alkalmasnak bizonyult a szünetnek beosztása július elejétől augusztus közepéig való időre. Helyesnek tartanok, ha az igazságügyi kormány most, amikor a nyári szüneti tapasztalatok még élénkek, a bíróságokkal és az ügyvédi karral megbeszélést tartana, és a nyári szünetre való rendelkezéseket a jövő nyárra vonatkozólag még a folyó évben kibocsájtaná. * A budapesti kir. törvényszék fellebbezési tanácsának működése felette lassú. Újból felvetjük azt az eszmét, amelyet már propagáltunk lapunkban : a tanácsok száma szaporíttassék, vagy a törvényszék egyesbírái hetenként csoportosíttassanak fellebbezési tanácsokká, amíg a fellebbezési ügyek restanciái ilykép feldolgoztatnak. Az egyesbírák határidőinek nyilván nem számottevő kitolásá