Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Racionalizáció a törvénykezés terén

256 RACIONALIZÁCIÓ A TÖRVÉNYKEZÉS TERÉN. tandók és a szakértői díjak összege 3 ügyvédi aktus skálaszerinti díjában volna felfelé limitálandó. 94. A tanudíjak és szakértői dijak elleni elhúzási célú felfolyamodások számának csökkentése végett az azok ellen f, lfolyamodó fél felfolyamodásában köteles legyen nyilatkozni, hogy a megállapított díjból mennyit ismer el és ezen jogorvoslattal meg nem támadott díjrész a felfolyamodásra tekintet nélkül végrehajtható volna. 95. Megfelelő intézkedések a tekintetben, hogy az iratoknak szakértői költség slb. elleni felfolyamodásokkal kapcsolatos felterjesztése miatt az alsóbíróságnál ne kelljen tárgyalásokat elhalasztani. (Pl. felsőbírósághoz másolatok felterjesztése, eredeti iratok felterjesztésének mellőzhetetlensége esetén iratoknak a helyben levő felsőbíróságtól a tárgyalásra rövid úton való le«érése stb.) 96. A Te. 20. §-ának azon rendelkezése, miszerint szegényjogos ügyekben állandó bírósági szakértő csak készkiadásai előlegezésére tarthat igényt, a gyakorlatban a legvisszásabb következményekre vezetet, amelyek az igazságszolgáltatás fundamentumait rendítették meg. A szakértő, ki csak akkor jut munkadíjakhoz, ha a nem szegényjogos fél lesz pervesztessé, akaratlanul is oly véleményt ad le, amely nem zárja ki azt, hogy ő saját költségeit megkaphassa. Azon megtakarítás, amelyet ezen törvényhely eredményezett, minimális összegre rúg és a tekintetbe jö^ő alapvető fontosságú érdekekkel szemben az szerepet nem játszhatván, ezen rendelkezés legsürgősebben hatályon kívül helyezendő volna. ' XX Vegyes javaslatok: 97. Egységes alakú, gyors áttekintést nyújtó külön blanketta kötelező használata, amelyen a felek költségeiket minden egyes fokon felszámíthatnák és melynek alapján a bíróság a költségeket kis munkával pontosan és könnyen megállapíthatná. 98. A bejegyzett ügyvédjelölt saját főnöke helyettesítéseképpen külön helyettesítési meghatalmazás nélkül, igazolványának felmutatása alapján járhasson el. 9^. A járásbírósági tömegnap intézményének fenntartása esetén a felhívás bírrsági titkár által volna eszközölhető. » 100. Az oly járásbírósági ítélet, amely elien jogorvoslatnak van helye, a félnek írásban kézbesítendő volna és a fellebbezési határ dő a kézbesítéstől volna számítandó. Ha ezen javaslat megvalósítható nem volna, úgy a fél feljogosítandó volna, hogy a kihirdetés alkalmával lerovandó díj ellenében kérhesse az ítéletnek saját költségén való kézbesítését, mely esetben a teljesítési határidő ezen kézbesítéstől volna számítandó. (Estleges javaslat: a járásbíróíági ítélet kézbesítése esetén is a fellebbvitel bejelentése, valamint a teljesítési határidő a kihirdetéstől, a fellebbezés indokolásának határideje pedig a kézbesítéstől legyen számítandó). 101. Tapasztalat szerint a bíróságok a szegényjogot a Pp. 112. §. 3. bek. ellenére az előreláthatóan teljesen eredménytelen perekben is megadván, ezen törvényhelynek a gyakorlatban való tényleges alkalmazása megfelelő módon biztosítandó volna. 102. A hivatalos lapban megjelenő bírósági hirdetmények az egyéb hirdetményektől (árlejtések, közigazgatási hatósági hirdetmények, bíróságtól származó, de nem igazságszolgáltatási jellegű hirdetmények stb.) teljesen elkülönítendők és a bírósági hirdetmények a jelenleg szokásosnál sokkal áttekinthetőbb módon volnának csoportosítandók, a kidomborítandó szövegrészek (pl. idézett tél neve, árverés helye, tárgya, vagyonbukott neve, cs. k. e. adós neve, gondnokolt neve, holtnak nyivánított neve stb.) nyomástechnikailag feltüntetendők volnának. (Esetleges javaslat: a teljes szövegű és kivonatos hirdetmények paralell megjelenése felesleges; teljesen elegendő a minden konkrét adatot amúgyis magában foglaló hirdetménykivonat közzététele). 103. A hivatalos lap díjszabásának megváltoztatásával a hirdetmények díja, az összes mellékilletékeket magukban foglaló egységes kerek összegekben volna megállapítandó, tekintet nélkül a hirdetmény terjedelmére. A