Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 7. szám - Racionalizáció a törvénykezés terén
RACIONALIZÁCIÓ A TÖRVÉNYKEZÉS TERÉN. 249 7. A főlajstrom csak az új ügyek (kezdő ügyek) iktatására és az egyes bírósági irodák közti kiosztására, valamint a bíróságnál folyamatban levő ügyek névmutatójának vezetésére szolgáljon. 8. A központi iroda teljesen megszüntetendő. * 9. Az irattár csakis a befejezett ügyek kezelését végezze. 10. Az iratkezelés tulajdonképeni ellátói a különirodák, ahová a nem kezdő iratok benyújtandók, illetőleg amelyekbe azok a gyűjtőszekrényből a főlajstromba való minden bevezetés nélkül kerüljenek. 11. A különirodák ne kezeljék a bírák nagy csoportjának, hanem csak annyi bírónak az ügyeit, amennyi a különirodák gazdaságos ügyvitele szempontjából feltétlenül szükséges és a különirodák helyiségileg is az illető bírák hivatali helyiségeinek közvetlen közelében helyezendők el, hogy a bíró és irodája között szerves kapcsolat legyen és a bírónak módjában álljon saját irodája ügyvitelét irányítani és ellenőrizni. 12. Az ügyek megjelölésének egyszerűsítése, nevezetesen a jelenlegi öt elem (betű, iroda száma, ügyszám, évszám, alszám) közül a betűnek és irodaszámnak elhagyása, viszont a közp. járásbíróságnál már eddig is bevezetett rendszerhez hasonlóan, az ügyszámozásban oly számcsoportok létesítése, hogy az ügyszámból a különiroda száma is kitűnjék. 777. Az iratkezelés rendességét célozzák a következő javaslatok : 13. Bírósági irodáknak az iratkezelés rendességét lehetővé tevő technikai berendezésekkel (kisebb rekeszekre osztható állványok, megfelelő erősségű iratboritékok, fűzőgépek stb.) való ellátása. 14. A beadványok külalakjának egységesítése. A külzet az ív vagy lap első oldalára kerüljön, hogy az az iratcsomóban felül feküdhessék és a külzet szövege ezen első oldalnak csak balfelén alkalmaztassék, hogy a jobboldali felerész felső harmadára az iktatóbélyegző kerülhessen, annak alsó harmadrészén alkalmaztassanak a bélyegek, a középső harmadrész pedig a bírósági intézkedések, idézési bélyegző stb. részére szabadon maradhasson. 15. A mellékletek nem az egyes beadványok és jegyzőkönyveknek, hanem a percsomónak, mint egységes egésznek, képezik a mellékletét, ennek megfelelően a mellékletek megjelölése a per kezdetétől annak teljes befejezéséig egységes sorozatot képez. (Nem melléklet, hanem perirat jellegével bír a különirat, amely az illető jegyzőkönyv kiegészítő részét képezi.) A mellékletek megjelölésére a betűsorozat célszerűtlen, mert az A.B.C. betűinek száma korlátolt, egyes betűk egymással összetéveszthető alakkal bírnak (I. J.), más betűknek (Y. X. W. Q.) a sorozathoz való tartozása tekintetében a felfogások különbözők, viszont a számok egy végtelen hosszúságú és minden eltérő felfogást kizáró sorozatot képeznek, ezérl az összes mellékletek sorszámozandók és a benyújtó személye a mellékletszám számlálója gyanánt tüntetendő fel. (Pl. 'F/l. F/2. F/3, felperes mellékletei; — A/l. A/2. A/3, alperes mellékletei; — A. V/l. A. V/2. A. V 3. V-ödrendü alperes mellékletei; — M/l. M/2. M/3, stb. mellékbeavatkozó mellékletei.) A melléklet számozása egységesen meghatározandó helyen, legcélszerűbben az első oldal jobb felsősarkán alkalmazandó, hogy a melléklet jelzése könnyen feltűnjön. 16. A mellékletek keresésével járó időveszteség elkerülése végett a percsomók a mellékletek befogadására alkalmas tasakkal látandók el, ily percsomók bevezetéséig a mellékletek a percsomó legalján egy ív papirosba helyezve, emellett benyújtók szerinti csoportokban, számsorrendben feküdjenek el; — apróalaku mellékletek (pl kötjegyek, nyugták stb.) füzőgéppel, vagy ragasztóval félív papírra felerősítve nyújtandók be. 17. Félívnél kisebb alakú beadványok, bírósági végzések stb. teljesen mellőztessenek, mert a papíranyag megtakarításával járó előny nem éri fel az apróalakú iratoknak a percsomóban való összekeveredésével, elhányódásával stb. egybekötött hátrányokat. 18. A vétíveknek az illető iratokhoz füzőgéppel való hozzákapcsolása, esetleg a vétíveknek az iratcsomón belül, levélborítékhoz hasonló nagy alakú borítékban való kezelése.