Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Dr. Almási Antal: A dologi jog kézikönyve II. kötet [könyvismertetés]

246 FÜRST LÁSZLÓ. - megengedett kerülő úton - mint bejegyezhető bérlet a telekkönyvbe is bekerülhet.10 Közvetlen gyakorlati jelentősége van a megengedett antichresiere vonatkozó kifejtésnek is: Ha a főcél a jelzálogjog alapítása és a hasznok vételére, vagy a haszonélvezetre vonatkozó megegyezés ennek csak eszköze, akkor a IX. T. Ü. H. tilalma áll; ha azonban a főcél a haszonélvezet és a jelzálogjog csupán ezt biztosítja, az ügylet nem esik a tilalom alá.11 Mindkét konstrukcióban az érdekgondolat közvetlensége, a gazdasági cél érvényesül a merev formával szemben.12 VI. A gyakorlat szellemétől és az élet közvetlen értékelésétől ennyire áthatott felfogás mellett a logikai fogalmak éles és következetes kivésése a legerősebb biztosítéka annak, hogy az értékelés felismert eredményeit helyesen tudjuk kifejezni. A szigorú dogmatizinus az érdekmérlegelés szolgálatában nem csábigondolati légvárak építésére, ötletes, de az élettől messze vezető logikai kalant dókra, hanem azáltal, hogy a szabályok tömkelegébe egységet és áttekinthetőséget visz, a jogalkotásnak és a jog alkalmazásának egyaránt az ösztönös értékeléssel egyenrangú eszköze. Almási minden müvében öntudatos egységben találkozik az élő jog értékeléseinek felismerése a fogalomalkotás élességével, a logikai pályák következetes végigépítésével. Az idegen dologbeli jogok területén nincs a magánjog tudományos irodalmának olyan lényeges kérdése, amely figyelmét elkerülné. Ismét csak találomra ragadva ki egy-két példát: a dologi jogi típusszabadság, vagy — kötöttség13, a saját dolgon való jogok14, a jelzálogjog függetlensége a követeléstől15, a keretbiztosítéki jelzálogjog „jogviszony-átruházás fogalma10, a „Gestaltungsrecht" fogalmának értékesítése a jelzálog-tulajdonos és a jelzálogos hitelező „alakítási jogai"-nál17 stb. Az eddigi kötetek megszokott stílusában írt fejtegetéseket sohasem terheli az irodalmi viták anyagával, mégis a tudatosan pozitívra tompított, a legszükségesebbre szorítkozó mondatokból mindenütt kiérezzük a kérdések tudományos állásának fölényesen biztos ismeretét. 10 A haszonélvezet gyakorlásának átengedését Almási telekkönyövn kívüli szolgalomnak tekinti, lényegileg a német konstitutív elméletnek (Gierke, Mitteis, Gruchot) megfelelően. A bérlettel való helyettesíthetőségi viszonv, melyet Almási felderített, újabb fényt vet a bérlet dologijogi vonatkozásaira. Krückmann (Leipziger Zeitschrift, 1931. október 15.) a bérletben (haszonbérletben) a dolog használatára (hasznok szedésére) adott dologi jogi színezetű feljogosítást lát, amely a haszonélvezet gyakorlásának átengedésétől csak a kötelmi tűrési kötelezettség tartalmábrn különbözik. Annyit újabban a Reichsgericht is elismert, hogy a BGB. 1090. §-a szerint létesített -'.olgalom mellett a felek a bérleti jognak megfelelő kikötéseket tehetnek a belső kötelmi viszonyban, 11 43. oldal. 12 Az érdekgondolatból indul ki egyebek közt a jogi személy részére fennállott haszonélvezat megszűnésénél is : nem a jogi személy megszűnésének formális aprólékosságait, hanem a reális vagyonjogi lét megszűnését tekint irányadónak (60. old.) 13 1—'i. old. — Megállapítása szerint a közvetlen, tulajdonnal kapcsolatos, szokásos dologhasználatok körén belül bírói gyakorlatunk a típusszabadság elve alapján áil. Természetes, hogy ez a szabadság csak a használati lehetőségek tartalmára vonatkozik,) egyebekben (különösen a jog forgalomképessége, időtartam a tekintetében) a dologi jogi „numerus clausus" elve érvényesül. 14 Szolgalom: 4—5. old. ; jelzálogjog : 168, 172. old. stb. — A Jt. tulajdonosi jelzálogjog-fogalmát átvihetőnek tartja a szolgalmakra, kiindulva abból a feltevésből, hogy a törvény nem akarhat más jogszabályt a jelzálogjogra és mást a szolgalmakra. Megjegyzendő, hogy a BGB. 1063. és 1256. §§-ai az n. n. „fennállási fikciót" (Bestandfiction) sokkal szűkebb körben (a tulajdonos különleges érdekével kapcsolatos konszolidáció körében) alkalmazzák, mint saját a jelzálogjog intézményét. 15 123—115. old. — Nyomatékosan rámutat a kapcsolat lazaságára. Az alapgondolata ennek ugyanaz, amivel H e c k nemrég az „Interessenjurisprudenz" metodikáját igazolta, hogy t. i. a zálogjog a követeléssel párhuzamos és egyenrangú érdekkiegyenlítési eszköz. (Sachenrecht, 313—315. old.) 16 324. sk. oldalak. Végsőképen arra ai eredménye jut, hogy a jogviszony átruházása a belőle eredő követelések átruházása. Almási ebben a nálunk sokat tárgyalt kérdésben (S z 1 a d i t s Károly Jogt. Közi. 1929. évi 24. sz., Rapoch Géza u. o. 1930. évi 3. sz , Bátor Viktor jogászegyleti előadása és külön tanulmánya) az immár uralkodónak mondható álláspontot foglalta el. 17 183., 188., 192., 208., 237. és 343. oldalak. — Az alakítási jogok konstrukciója ezekben az esetekben (hirdetményi megszüntetés, lemondás, elenyészés, ranghellyel rendelkezés, bejelentés a biztosítónál) különösen megvilágító erejű. A jelzálogjog „sarkában termő" aprólékos jogszabályok áttekinthetőbbekké válnak a szekundér jogok nézőpontján keresztül.