Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 7. szám - Bírói jogalkotás és törvényértelmezés

224 ALFÖLDY EDE. határozottság és szilárdság szempontjából elég kívánni valót hagynak ugyan hátra, de a lehetőséghez képest annyi biztosítékot mégis nyújtanak, hogy a bírói jogalkotás ki ne csapjon természetes medréből és el ne hagyhassa az egészséges fejlődés útját. Annak a szabadságnak és annak a korlátozásnak, amely a bírói jogalkotás üdvösségének a legfőbb biztosítéka, a törvényértelmezés terén is érvényesülnie kell. A bírónak nemcsak jogában áll, hanem egyúttal kötelessége is a törvény értelmét a jogtudomány alapelveivel és a nemzeti törvényhozás szellemével összhangba hozni és ennélfogva nem lehet helye olyan törvényértelmezésnek és olyan jogalkalmazásnak, amelynek következtében a törvény a jogtudomány alapelveivel és a nemzeti törvényhozás szellemével ellentétbe kerül. A biró nem tulajdoníthat a törvénynek olyan értelmet, amely a jogtudomány alapelveinek és a nemzeti törvényhozás szellemének a mértékét meg nem üti. A bírónak a törvényhozásról még föltételeznie sem szabad, hogy a jogtudomány alapelveivel, vagy a nemzeti törvényhozás szellemével akár szándékosan, akár akaratlanul szembehelyezkedett. A bírói jogalkotás és törvényértelmezés eddigi kereteinek áttörésére és a megkötöttség lazítására irányuló mozdulatnak tekinthető a Kúria jogegységi tanácsának 49. számú polgári döntvénye, amely szerint a polgári bíróság az eléje vitt magánjogi igény elbírálásánál a büntető bíróság elítélést tartalmazó ítéletének döntéséhez és ténymegállapításához sincsen kötve. Úttörés nehézségeinek a következményei ezúttal sem maradhattak el. Habár az anyagi igazságnak mindenek fölött való érvényesülésére irányuló célkitűzés föltétlenül tiszteletre-méltó, a jogegységi határozat állásfoglalását mégsem lehet szerencsésnek mondani és az több tekintetben kifogásra nyújt alapot. A bírótól meggyőződésellenes Ítélkezést követelni, annyi volna, mint az igazságszolgáltatást legnagyobb értékétől megfosztani, de ne felejtsük el, hogy a bírói meggyőződés nem azonos a fegyelmezetlen egyéni nézettel, mert a bírói meggyőződés csak az objektív szempontok szűrőjén keresztül jöhet létre, az objektív szempontok pedig a többi között kizárják pl. olyan bírói álláspont lehetőségét, amely álláspont a jogtudomány alapelveivel és a nemzeti törvényhozás szellemével össze nem egyeztethető. Sem a jogalkotásnak, sem a jogértelmezésnek az egyes esetek és részletkérdések megítélésénél nem szabad annyira elmélyülnie és elzárkóznia, hogy a közérdek figyelmen kívül maradjon és sérelmet szenvedjen. Még az anyagi igazság sem öncél és egyesek igazságának csak addig van létjogosultsága, amig az emberiség és különösen a nemzet általános érdekeivel, valamint az egészséges fejlődés követelményeivel összeütközésbe nem kerül. Természetesen csak nyilvánvaló összeütközés jöhet számításba és a magánérdeknek a közérdek elől csak akkor kell