Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - A bírói hivatás

A BÍRÓI HIVATÁS. II ., A kir. Kúria P. IV. 8101/1929. sz. ítéletével a marasztalási tökét 1350 P-re mérsékelte azért, mert az alperes által elért 2700 P tiszta haszon fele az, amit felperes utólag méltányosan követei­hét az alperestől, figyelemmel a fönnebb előadott tényállásra. Ez az anyagi igazságnak mindenben megfelelő ítélet méltó volna arra, hogy minden bíró íróasztala fölött kifüggesztve tart­sák, emlékeztetőül a bíró ideális hivatására. Montesquieu 12 kötetes nagy müvében, mely a törvény szel­lemével foglalkozik, nem képes ilyen tiszta világosságot elibénk tárni, hogy a törvény holt betűinek hogyan kell megelevenedni és hogyan tudnak a tiszta igazság megteremtőivé lenni, mint ez a döntés mindeki előtt világossá teszi, hogy a törvény szellemében így kellett ítélni a bírónak, mert ha máskép ítélt volna, megsér­tette volna az örök igazság törvényét. Nem ok nélkül írtam sorrendben a törvényismeretet az ítélő­képesség után. Hiába van valakinek hatalmas törvényismerete, ha nincs egészséges ítélőképessége. Akinek azonban ép a felfo­gása s kitűnően működik az ép lelkiismeretére alapított iuditiuma, az ítélethirdetés előtt mindenkor könnyen megkeresheti könyv­tárában a neki szükséges jogszabályt, ha egyik fél sem hivat­kozott arra. Már néhai Baumgarten Izidor koronaügyészhelyettes «A bíró» című jogászegyleti értekezésében írja, hogy társasbíróságoknál előbb tudták, hogyan kell dönteni és utólag keresték hozzá a jog­szabályt. Ez a helyes sorrend. Az előbb felsorolt három bírói kvalitás — amelyek nélkül jó bíró senki sem lehet — csak olyan általános minősítés, ami a felet­tes felügyeleti hatóságok által íratik be a bíró táblázatába. Egyízben a m kir. Kúria elnöke mondotta egyik, azóta sajnos elhúnyt bírájára, kinek kiválósága szóbakerült, hogy nemcsak kiválóan minősített, hanem igazán kitűnő bírónak ismeri. Ez a toldat, a hivatalos minősítés ilyetén kiegészítése min­denkit gondolkodásra késztethet. Mi az, ami a minősítésen felül szükséges ahhoz, hogy valaki tökéletes bíró lehessen? Ha végigtekintünk meghalt, nyugalombavonult és működő kimagasló bíráink között, akkor olyan közös tulajdonságokat kell fölfedeznünk bennük, amely tulajdonságok a magánjogi törvény­könyv 2. §-ában vannak felsorolva. Azt hiszem, megtaláljuk a fennebb idézett gondolat alapját akkor, amikor a bíró általános minősítésén fölül azt jelöljük meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom