Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)
1932 / 5-6. szám - A biztosítási végrehajtásnál lefoglalt követelésről
214 TRODALOM. következményeit elosztani, annyira szigorú viszont a büntetőjogi felelősség tekintetében. Gyakran hiányát érezzük azoknak az új büntetőjogi fogalmaknak, melyek szükségességét épp az autóközlekedés vetette felszínre. így a forgalom biztonsága elleni deliktumokét, amelyek egységesen kapcsolódnak egymásba a nélkül, hogy magát a «veszélyeztetést», legalább is annak bizonyos mértékét fosztanák meg jogosultságától, ami az egész forgalom megbénítását jelentené. Új, és nagy gyakorlati jelentőségre tart igényt a kártérítés biztonsága elleni kihágás statuálása is. Mint a forgalom biztonságát, ugyanúgy igen magasra értékeli szerző a szociális kötelezettségek (sebesültek iránti gondosság stb.) elhanyagolása elleni intézkedéseket is (J. 36. §), amivel e téren követendő példát mutat a jog fejlődésének. Fel lehetne mindez ellen hozni, hogy ma még talán a nyomasztó gazdasági viszonyok folytán beállt pangás által veszt aktualitásából az a szigor, amely a forgalom állandó fokozódására számít, de bizonyos, hogy törvényes elrendezésnek útmutatást és irányt csak olyan meggondolások adhatnak, melyek nemcsak pillanatnyi életre számítanak, hanem szélesebb látókörükkel a közeljövőn túl eső időkre is tekintettel vannak. A mű határozott iránymutatásán keresztül is erősen a magyar jog tradícióiban gyökeredzik. Elveinek és megállapításainak pillérei a magyar bíróságok döntvényei, amelyeknek szinte egységes értelmet ad, rámutatva ezzel arra is, hogy a helyes bírói döntés az elmélet eredményeivel mindig lépést kell hogy tartson. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy dr. Vészi Mátyás müve hézagpótló, nemcsak azért, mert második felében áttekinthetően foglalja össze mindazt, amit bármilyen, az autójogot, sőt mondhatni, az egész kártérítési jogot érintő esetben tudni kell, — hanem azért is, mert müve első felében valójában szélesen megalapozva a teljes kártérítési jogot adja, éspedig a modern lélekkutatás, a jogtörténeti ismeret, a külföldi tudományos eredmények, de egyúttal önálló elgondolásai alapján. Dr. Rendes Ervin. * Horváth Barna: Bevezetés a jogtudományba. Szeged, 1932. Szeged Városi nyomda és könyvkiadó rt. kiadása. Ára 4 P. Horváth Barna könyvét a kitűnően megírt jogi bevezető könyvek egyik legjobb példájának tartjuk. Jobb, világosabb