Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A biztosítási végrehajtásnál lefoglalt követelésről

208 JOGGYAKORLAT. nek hatálytalanítása, a fizetett összegek visszafizetése és váltó kiadása iránt wieni cég alperes ellen előbb Wienben, majd pár hét múlva Budapesten tett egy-egy keresetet folyamatba. A Kúria az alperes pergátló kifogásának helyt adott, mert : az a körülmény, hogy nem belföldi, hanem osztrák, bécsi bíróságnál tétetett folyamatba a per a jelen kereset kézbesítése előtt, a per függőség fennforgását nem zárja ki, mert a bécsi bíróság előtt folyó perben az alperes céggel szemben hozandó határozat az igi4- XLII. tc-kel törvénybe iktatott egyezmény I. cikkének i. pontja és a III. cikk első bekezdése és i. pontja értelmében Magyarországon is végrehajtható és a felperes tömeggondnok a bécsi bíróság előtt a jelen kereset kézbesítését megelőzőéit megindult perben hozandó határozat alapján, amennyiben abban az alperes teljesítésre köteleztetik, kielégítést szerezhet a kereseti követelésére az alperesnek Magyarország területén található vagyonából is a nélkül, hogy ebből a célból a pert a magyar bíróságnál is lefolytatnia kellene. (K. P. VII. 5216/1931. — 1932. III. 31.) Ugyané perben kimondotta a Kúria azt is, hogy : Nincsen olyan jogszabály, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a budapesti közadós cég fizetési jogcselekményének hatálytalanítása, a felvett összeg visszafizetése és a keresetben követelt váltók kiadása iránt az alperes bécsi cég ellen csak belföldi — magyarországi — bíróság előtt volna kereset indítható . . ., e perekre kizárólagos illetékesség megállapítva nincsen . . . És végül ugyanezen perben az alperes javára foganatosított végrehajtási jogcselekmények hatálytalannak kimondására irányuló keresettel szemben a pergátló körülményt nem észlelte a Kúria fennforogni, mert : a magyar bíróság által akár belföldi, akár külföldi hitelező javára elrendelt és Magyarország területén foganatosított végrehajtásnak érvényessége és érvényben maradása tekintetében még a csődhitelezőkkel szemben való viszonylatban sem határozhat külföldi bíróság, mert az nem volna összeegyeztethető az állami souverainit ássál. A Pp. 188. §-ának 5. pontja megengedi a kereseti kérelem azon módosítását, mely szerint a felperes az eredetileg követelt tárgy helyett utóbb beállott változás miatt más tárgyat vagy kárpótlást követel. A Kúria ezen törvényhely értelmezéséül kimondotta, hogy : «a felperes kérelmének ez a módosítása tehát éppen a Pp. 188. %,-ának 5. pontjában meghatározott korlátok között történt, s ekként a kereset meg nem engedett változtatás okából elutasítható nem volt. Annak eldöntésénél ugyanis, hogy van-e meg nem engedett