Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - De iudiciariis

i68 KÜLLEY RHORER VICTOR. III. Hogy a függetlenség előfeltétele a biztos és megfelelő megélhetés, azt már az 1869 : IV. tc. 5. §-a elismerte, amikor a fizetéscsökkentést eltiltotta. Hogy azonban a bírák fizetése már békeidőben sem érte el a hivatásukhoz megkívánt mértéket, arra legjobb tanúbizonyság dr. Balog Arnoldnak, a Magyar Jogászegylet néhai kiváló tagjának 1910. évi december 17-én elmondott nagy beszédének következő, szószerint idézett zárófejtegetése : «Nem tudom lezárni fejtegetéseimet a nélkül, hogy szóba ne hoznám e helyütt is a bírói karnak legrejtettebb gyengéjét : anyagi helyzetét. Ez a testület, mely jellem dolgában magasan áll, nagyrészben bírói jövedelmére van utalva. — Elzárva minden mellékfoglalkozástól és mellékkeresettől, a magyar bíró szinte önfeláldozó heroizmussal teljesen hivatalának szenteli életét és szegénységi fogadalmához híven kizárólag bírói fizetéséből tartja fenn családját. Ezt a fizetést tehát az államnak úgy kell megszabnia, hogy abból — ha szerényen is — a bíró és hozzátartozói megélhessenek. Igazságszolgáltatási közérdek nemcsak az, hogy eladósodott bírák ne legyenek, de az is, hogy a bíró és családja ne szenvedjen szükséget. — Nem elég, ha a bíró jövedelméből nagy nehézségek közt eltengődik, de kell, hogy müveit emberként éljen és alkalma legyen magát továbbképezni. — Nem én mondom, hanem egy kiváló írónk, egy nem jogász, hogy «Magyarországon a bíró mind cifra nyomorúságban él, rangjának legalsóbb fokától a legfelsőbbig. Hatalmuk nagy, — így folytatja Tóth Béla — a kezükben van az élet, a becsület, a vagyon^ Bírói függetlenség! Nemcsak abban áll ez, hogy a bírót ne lehessen elmozdítani, vagy hogy ne lehessen őt fenséges munkájában utasítani, a függetlenség alapfeltétele az anyagi függetlenség is.» — A bírói szervezeti reformból ennek a függetlenségnek biztosítása nem hiányozhatik!» Nem lehet kétséges, hogy 1910 óta a javadalmazás s vele az anyagi függetlenség biztosítása nem javult. E fölött a kérdés fölött pedig nem lehet és nem szabad könnyed kézlegyintéssel tovasiklani. A destrukció számos fegyverével kívülről és belülről egyaránt támadott államnak nem érdeke, hogy a