Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A kollektív szerződések konstrukciójának kérdéséhez

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK KONSTRUKCIÓJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ. 123 bői lesznek jogosítva és kötelezve. Ez világos és magától értetődő, ha a munkaszerződésbe a munkaszerződést kötő felek a kollektív szerződés tartalmát átvették. A tarifanormák maguk sohasem szülnek a szolgálati szerződést kötő munkaadó és munkavállaló között alanyi jogokat és kötelezettségeket, a szubjektív jogokat nem a kollektív szerződés, hanem a kollektív szerződés normáinak megfelelően kötött szolgálati szerződés keletkezteti. Magából a kollektív szerződésből pedig jogosítva és kötelezve elvileg csak az azt kötő egyesületek lesznek: kötelesek odahatni, hogy a kollektív szerződésnek megfelelő munkaszerződések létesüljenek. Ez jóval több, mint egyszerű negatív obligáció. A tarifaszerződés tartalma tehát átmegy az egyes munkaszerződésekbe. Ha kifejezett törvényszó megengedi : objektív jogként ható normák parancsa folytán úgy, hogy az evvel ellentétes individuális ügyleti rendelkezés érvénytelenné válik. Ha ilyen kifejezett pozitív jogi rendelkezés hiányzik : a felek ügyleti akarata folytán, mivel munkaszerződésüket a tarifaszerződésre való kifejezett vagy hallgatólagos (akár csak konkludens faktumokban megnyilvánuló) utalással kötik.1 Ha gyakorlatilag a munkaszerződés külön nem jött létre, fogalmi fennállását akkor is feltételeznünk kell olyképpen, hogy a felek hallgatólagosan alávetették magukat a kollektív szerződés határozmányainak és munkaszerződésük tartalmát a kollektív szerződés tartalmával töltötték ki. A feleknek akár kifejezett, akár hallgatólagos módon nyilvánított akarata, amellyel magukra nézve a kollektív szerződés normatartalmát elfogadták és szolgálati szerződésükbe felvették, adja a munkaszerződésből eredő követelési jogot az egyes munkaadónak és munkavállalónak.2 A feleknek esetleg csak vélelmezett akarata tehát az, aminek alapján a tarifaszerződés normái a szolgálati szerződésre kihatnak és azt megfelelően alakítják ; ennek alapján származtathatják a szolgálati szerződésből a kollektív szerződés tartalmának megfelelő jogaikat a felek, nempedig magából a harmadik személy javára kötött szerződésnek felfogott kollektív szerződésből. A kifejezett 1 Kaskel i. m. 36. o. 2 A Kúria P. II. 4755/1929. számú ítélete, amelyre már ismételten hivatkoztam, is azoknak a körére korlátozza a kollektív szerződés hatását, akik a kollektív szerződés kötésére külön felhatalmazást adtak, vagy pedig rendelkezéseinek magukat alávetették. 9*