Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám

JOGBIZONYTALANSÁG — JOGEGYSÉGI DÖNTVÉNYEK. A kir. Kúria újabban szaporábban produkálja a jogegységi döntvényeket. A közelmúltban jogegységi döntés elé került kérdések nem hatalmas elvi kérdéseket hordanak magukban, hanem gyakorlatiak; a mindennapi élet számára oldanak vitákat, hárítanak el kétségeket. Nyilván a bíróságokat kívánják munkától megkímélni, a jogászközönségnek pedig útmutatást adni. A Szemlénkben közölt új döntvények is ilyen kérdéseket intéztek el ; nem volt életbevágó, hogy a feltett kérdésekre melyik megoldás választassék, de szükségesnek mutatkozott megszabni, hogy a gyakorlat mihez tartsa magát. A közelebbre ismét merőben praktikus kérdést tűzött k' i kir. Kúria jogegységi döntésre : «a vagyonfelügyelő és az OHE díja az összvagyon alapján, vagy pedig a quotális hitelezők rendelkezésére álló vagyon alapján állapíttassék-e meg?» Hány felfolyamodást és mennyi bírói munkát hárít el és a felek mennyi vitáját és bosszúságát fogja eloszlatni, ha a Kúria dönt e praktikus kérdésben. Példaként utaltunk e döntvények tárgyaira; arra kívántunk ezzel utalni, hogy érzésünk szerint a Kúria a mai súlyos viszonyok között az eleven élet ütőerén tartja kezét, mikor épp praktikus kérdések megoldását tűzte ki jogegységi döntések feladatául. A gazdasági élet végzetes funkciózavarokkal küzd. A gazdasági élet funkciójának szabályozója, a jog, ma önkéntelenül is ingatag, bizonytalan. Csillogó jogi elmével, finom fogalmazó kézzel, gyakorlati érzékkel megfaragott jogszabályok is alig tudják Jogállam. XXXI. évf. 1—2. füzet. 1