Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A kollektív szerződések konstrukciójának kérdéséhez

n6 Dr. SZÁNTÓ IMRE. mely szerint nyilvánvalóan rosszhiszemű feleket szabad — de ezeket, úgy vélem, kell is — a bejelentéssel kapcsolatban olyan anyagi áldozatokkal is sújtani, amelyek mértéke nem tőlük függ. Az országgyűlés tagjaira vonatkozó összeférhetetlenség jogintézménye egyrészt az egyetemes közérdek érvényesülését akarja biztosítani a szembenálló magánérdekek törekvéseivel szemben, másrészt meg akarja előzni, hogy az egyik államhatalom a másik államhatalomra a magánérdekek csatornáin keresztül illetéktelen befolyást gyakorolhasson. E jogintézmény tehát két elvnek az eredője. E két elv a salus reipublicae suprema lex esto elve egyrészt, a séparation des pouvoirs elve másrészt. A törvényjavaslat élén első szakaszának első mondata gyanánt alkotmányunknak ez alapelve áll: «Az országgyűlés tagjait hivatásuk betöltésében kizárólag az egyetemes nemzeti érdek vezetheti)). A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK KONSTRUKCIÓJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ. írta : Dr. SZÁNTÓ IMRE. I. A kollektív szerződéseknek jogi természete jogunkban még nincs tisztázva. Összefügg ez azzal, hogy a kollektív szerződést hazai jogunkban írott jogszabály nem szabályozza, bírói döntésre pedig csak kevés esetben jutott sor, határozott joggyakorlat tehát nem fejlődhetett ki. Nem könnyű a jog általános elemeiből meríteni a kollektív szerződés konstrukcióját, minthogy ez a szerződéstípus individualisztikus magánjogunk dogmatikájába egykönnyen nem illeszthető bele. A legkézenfekvőbb a kollektív szerződésben egyszerűen negatív obligációt látni : a munkaadók és munkavállalók szerződésileg kölcsönösen arra a nemtevésre kötelezik magukat, hogy nem kötnek a kollektív szerződéstől eltérő tartalommal munkaszerződést, nem zárják ki a munkásokat, illetőleg nem rendeznek sztrájkot stb. Jogosítva és kötelezve ezen az alapon a szerződő felek, a munkaadó és munkavállaló szervezetek vagy egyesületek lesznek, maguk az egyes munkaadók és munkavállalók nem. (Természetes, hogy ha a szerződő fél a munkavállaló szervezettel szemben nem munkaadó szervezet, hanem egy egyedül álló munkaadó, akkor ezen az oldalon ő lesz jogosítva és kötelezve a kollektív szerződés alapján.) Ha