Jogállam, 1932 (31. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - A férj holtá nyilvánítása után született gyermek jogi helyzete

102 KÓRÓDY LAJOS. t olyan téves megállapításokat tesz, hogy azokat szó nélkül nem hagyhatom. Szememre veti a cikkíró, hogy felszólalásomban, a kérdésre vonatkozó jogtörténeti anyagnak és a jogvita eddigi anyagának szabatos felsorolása hiányában, kellő jelkészültség nélkül avatkoztam a vitába, s bár cikkemben hangsúlyoztam, hogy a teljesség kedvéért szólok hozzá a kérdéshez, mégis a teljessé tételhez semmivel hozzá nem járultam, mert —• mint írja —• «A csordultig való teljességhez megkívánható gondolatcseppet a cikk egyáltalában nem engedi magából kipréselni, már amennyire a kérdéskomplexumot összefogó szellemi erővel erre törekedni lehet.» Fejemre olvassa továbbá nemcsak nekem, hanem az elég szép számban megnyilatkozott, velem azonos nézeten lévő illusztris jogászoknak is, a felületesség vádját, Madách szavait idézve, mondván : nKönnyü ítélni a felületesnek.)) Sajnálom, hogy cikkírónak ilyen nagy szellemi megerőltetéssel sem sikerült felfedezni cikkemben azt az újabb gondolatot, ami a jogvita anyagát valamennyire mégis csak teljesebbé tette, holott az a cikkemben igenis benne van. A vita eddigi folyamán ugyanis a kérdéshez csupán törvénymagyarázati és elméleti felszólalások hangzottak el. Én pedig cikkemben új gondolatot, új szempontot vetettem fel. Mert, ha valaki cikkemet minden egyoldalú elfogultság nélkül figyelmesen elolvassa, lehetetlen, hogy fel ne fedezze, miszerint annak súlypontja és vezéreszméje az, hogy midőn a kérdésre vonatkozó elméleti és törvényértelmezési véleményemet kifejtettem, azt mondom, hogy <(Az ezzel ellentétes álláspont beleütközik különben a természet törvényébe is. Mert hogyan lehessen az ilyen gyermek a holttányilvánítottnak gyermeke, mikor a törvényes formák között bírói megállapítást nyert, hogy a holttányilvánított a gyermek fogantatása idejében magáról semmi életjelt nem adott, tehát a gyermek anyjával, vagyis a feleségével, fizikailag nem érintkezhetett. Márpedig a természet törvényével élesen szembehelyezkedő valamely erőszakolt jogszabályhoz tartósan ragaszkodni nem lehet, mert a természet örök törvénye, előbb vagy utóbb, de mindenekfelett győzedelmeskedik.)) Cikkemben tehát igenis benne volt egy új nézőpont : a mindennapi élettapasztalatokon alapuló józan gondolkozás és a természet törvényeinek a nézőpontja és az ebből leszűrt az a megállapítás, hogy elvont elméleti jogi tételekből olyan jog-