Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Gondolatok az aranypengőről

JOGGYAKORLAT. 433 szerűség elbírálásába azért nem bocsátkozott, mert azt egy másik perben egy jugoszláv bíróság már eldöntötte. Ezzel szemben a Kúria a Pp. 414. § 6. pontjának helyes alkalmazásával kimondotta, hogy : ^valamely külföldi bíróság ítéletének anyagjogi hatálya csak akkor foroghat fenn, ha Magyarország és az illető külföldi állam között viszonosság áll fenn, — már pedig Magyarország és Jugoszlávia között végrehajtás tekintetében általában viszonosság nincsen, és így arról sem lehet szó, hogy a Jugoszláviában hozott ítéletnek magyar bíróság előtt folyó jogvita tekintetében bármily anyagi jogi hatása lehessen.^ (C. P. V. 1322/1931. — 1931. XI. 4.) A perköltség viselése és mennyisége kérdésében — szerzői jogbitorlás és kártérítés iránt indított perben — kimondotta a Kúria, hogy : «bár a felperes csak részben vált pernyertessé, s felülvizsgálati kérelme is csak részben vezetett sikerre, mégis arra való tekintettel, hogy a kártérítésre irányuló kereset alaposnak bizonyult, a kártérítés összege pedig bírói megállapítástól függött, indokolt volt az, hogy az alperes mind a három fokon felmerült összes költség megfizetésére köteleztessék)). (C. P. I. 3896/1929. — 1931- X. 6.) A Kúria a felülvizsgálati kérelem zárt jogorvoslati jellegéből fakadó alakszerüségi követelményeit változatlan szigorral tartja érvényben, és a felülvizsgálati panaszok azon részét, amely csak a fellebbezésben előadottakra való utalás volt, figyelmen kívül hagyja, mert : «az ügy felülvizsgálata abban az esetben is csupán a fellebbezési bíróság ítéletére terjedhet ki, ha ebben a döntés alapjául az elsőbírói ítéletben megállapított tényállás vagy pedig az ugyanott kifejtett jogi álláspont van felhíva. A Pp. 527. §-a 2. bekezdésének 3. pontjában felvett rendelkezés érielmében a felülvizsgálati kérelemnek kell magában foglalni annak a kifejtését is, hogy a fél a fellebbezési bíróság ítéletét mely alapon támadja meg. Ezzel tehát ki van zárva az, hogy a támadó fél a panasz alapjaként csupán az elsőbírói ítélet ellen benyújtott fellebbezésében felhozott okokra utalhasson.)) (C. P. VI. 323/1930. — 1931. X. 23.) A fellebbezési bíróság azon álláspontjával szemben, mely szerint ez a kúriai feloldó végzés utáni eljárásban felhozott új bizonyítékokat — mintha ez az eljárás még mindig a Pp. 535. §-ának hatálya alatt állana — mellőzte, kimondotta a Kúria, hogy : «a felperes a feloldást követő eljárásban nincs elzárva attól, hogy a feloldást megelőző eljárásban nem érvényesített vagy perjogi okokból elkésetten érvényesített bizonyítékokat ne érvényesítsen.)) (C. P. IV. 7295/1930. — 1931. X. 28.)