Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Gondolatok az aranypengőről

JOGGYAKORLAT. 431 II. Perjog. Peres felek a per alapjául szolgáló megállapodásukban a sz . . . i járásbíróság illetékességét és hatáskörét kötötték ki, s a felperes mégis a sz . . . i törvényszéknél indított az alperes ellen keresetet. Az alperes pergátló kifogása tárgyában dönt vén, a Kúria két jogkérdést döntött el: 1. hatásköri kikötés esetén kell-e kizárólagosság? 2. a hatásköri kikötést tartalmazó szerződés érvényességét megtámadó kereset hol indítandó meg? Kimondotta ugyanis a Kúria, hogy : {(hatásköri kikötés esetében a Pp.-nak a helyi illetékesség kikötését szabályozó 45. §-a alkalmazást nem nyerhet, és míg a most említett 45. § szerint alávetés esetében az egyébként fennálló illetékességet csak akkor nem lehet igénybe venni, ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a perben csak az okiratban meghatározott bíróság legyen illetékes, és ily kizáró megállapodás hiányában a kikötött bíróság mellett a törvény szerint illetékes más bíróság is fakultatíve igénybe vehető, addig a Pp. 1. § 2. a) pontjában foglalt hatásköri kikötés esetében — ha a járásbírósági hatáskörnek mindkét fél alávetette magát — a törvény a feleknek választási jogot nem enged, hanem ily esetben a per feltétlenül a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A szerződés nem teljesítése okából annak hatálytalanítására irányuló perben a kikötésen alapidő hatáskör pedig megáll, mert a hatásköri kikötés alaki érvényessége tekintetében egyedül a Pp. 1. § 2. a) pontja az irányadó, az anyagi hatályosság pedig a szerződés okából csak akkor dől meg, ha a kikötést tartalmazó szerződés már megtámadás folytán hatályát vesztette.)) (C. P. V. 4621/1930. — 1931. XI. 12.) A határozat egyébként nem tér el az eddigi bírói gyakorlattól. A telekkönyvi rendtartás 155. §-a és illetve a 947/1888. I. M. sz. rendelet 9. §-a a bekebelezett zálogjog elenyésztének folyamányaként a «nyilvánkönyvi tulajdonost* jogosítja fel annak kitörlése végett kereset indításra. A Kúria a nyilvánkönyvi tulajdonos ezen jogát kiterjesztőleg magyarázza és kimondja, hogy : uzt a kereseti jogot nem lehet akként értelmezni, hogy kizárólag az ingatlan nyilvánkönyvi tulajdonosát illetné meg, hanem a rendelet idézett helye a kereset indítására feljogosítja a nyilvánkönyvi hdajdonost a nélkül, hogy ezzel a nyilvánkönyvi tulajdont az actoralus előfeltételéül szigorúan elhatárolni akarná. Ha az ingatlan eladója a vevőjével szemben a tehermentesítésre kötelezve van, a kereshetőséget tőle megtagadni nem lehet, bár már nem telekkönyvi tulajdonos, minthogy fontos érdeke fűződik a terheknek általa elvállalt töröltetéséhez, ennek 28*