Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Gondolatok az aranypengőről

428 JOGGYAKORLAT. menyekből kell a fennforgott jogállapotot meghatározni. (K. P. III. 6998/1930. — 1931. X. 6.) 4. A bírói gyakorlatban állandóan megnyilvánuló jogszabály szerint (Kúria III. 182/1927) a házasságon kívül született gyermek eltartási kötelezettsége a természetes atya elhalálozásával nem szűnik meg, hanem hagyatéki tartozáskép annak hagyatékát terheli, de ez esetben is a házasságon kívül született gyermek tartása fejében csak olyant követelhet, amilyennek szolgáltatására az apát a hagyaték alapján — saját keresőképességét figyelmen kívül hagyva — a kiskorú törvényes gyermekei és házastársa eltartási kötelezettségének számbavételével lehetne kötelezni. (B. T. P. III. 12,512/1930.-1931. XI. 25.) II. 1. A törvénybe ütköző, semmis, bírói úton nem érvényesíthető szerződés érdekes esetét olvassuk a Kúria P. III. 7541/1930. sz. határozatában. Az 1918 : XXII. tc. 8. §-nak a rendelkezése és a 88,505/1924. sz. pénzügyminiszteri rendelet szerint a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok, valamint a m. kir. honvédségnek tagjai és nyugdíjasai hivatali járandóságából és nyugdíjából csak a törvényben meghatározott követelések tekintetében lehet kielégítést szerezni, illetve ezekre a járandóságokra végrehajtás, engedményezés vagy elzálogosítás útján vagy más módon jogokat szerezni. A törvénynek idézett rendelkezése azt célozza, hogy a közszolgálati alkalmazottak és a honvédség tagjai adósságcsinálással meg ne terheljék járandóságaikat és ekként el ne vonják a járandóságukat attól a céljától, hogy az hivatali állásuk és rangjuknak megfelelő megélhetésük biztosítására szolgáljon. A peres szerződésnek a nyugdíj felének fizetését ígérő tartalma azonban ennek a célnak ellene mond és így az alperes a szerződéssel oly kötelezettséget vállalt és abból folyóan oly jogot biztosít a felperesnek, amelyet a törvények idézett tartalma megtilt. A peres szerződés ennélfogva a törvénybe ütközik, mint ilyen semmis és belőle a felperes jogokat nem származtathat és bírói úton nem érvényesíthet. (K. P. 1931. X. 8.) 2. A vételi szerződés létrejöhet már ugyan azzal, hogy a felek a vétel tárgyában és a vételárban megegyeznek ; ha azonban valamelyik fél kijelentése szerint egyéb pontokra is meg kell állapodni, akkor a szerződés létrejövetele kétség esetében attól függ, hogy a felek ezekre a pontokra is megegyezzenek. (K. P. VI. 2647/1931. X. 7.) 3. Az ajándékozás elhatárolásának kérdéséhez adalékul szolgál a K. P. III. 1483/1931. sz. döntés, amely szerint az ügyletek nem elnevezésük, hanem a felek valódi akarata szerint bírálandók el és az ajándékozást a jogszerzőt terhelő viszontkötelezettség sem zárja ki, ha a