Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - A kulantéria elbirtoklása és a gazdasági lehetetlenülés kérdése a lakbérleti jogviszonyokban

412 Dr. TÓTH LÁSZLÓ. szerződés létesítésekor figyelembe kellett venni, s egyébként is az ellenszolgáltatásnak, a nyújtott lakásnak megfelel. Ennekfolytán tehát sem aránytalan veszteség, sem pedig ugyanilyen nyereség nem mutatható ki. Kimutatható azonban a bérlő vagyoni viszonyaiban az aránytalan eltolódás. Sokan voltak olyanok, akik az elmúlt esztendőkben előnyös, jó anyagi viszonyok között élve, megengedhették maguknak azt, hogy a szóbanforgó bérleti szerződést megkössék, mert az vagyoni viszonyaikkal, családi és társadalmi adottságukkal arányban állott, annak megfelelt. Ma talán családi és társadalmi viszonyaiknak megfelel ugyan, vagyoni viszonyaikhoz azonban túlméretezettnek jelentkezik. Ezekben az esetekben jegecesedik majd ki a gazdasági lehetetlenülésnek új formája, éspedig az, amelynek alapja egyedül a bérlő vagyoni viszonyaiban gyökeredzik. De kétségtelen, hogy a bírói gyakorlatnak ezt a gazdasági lehetetlenülési alakot konstruálni kell. Azt hiszem, megállapításához vizsgálni kell majd, vájjon a szerződés teljesítése a bérlő gazdasági egyéniségének romlása nélkül lehetséges-e? Ha nem, úgy a gazdasági lehetetlenülés beállott, ha igen, a szerződést állnia kell. Természetes, hogy ennél a vizsgálatnál óvatosan kell eljárni, s az is valószínű, hogy terjedelmesebb bizonyításfelvétel nélkül döntés nem igen lesz hozható. Hiszen egybe kell majd vetni a szerződéskötéskori vagyoni állapotot a jelen vagyoni állapottal, ami különösen szabad pályán működő egyéneknél a nem teljesen megbízható adóbizonylatoktól eltekintve, nehéz feladat. Ez az állásfoglalás merésznek látszik. Azonban tulajdonképpen egyedül jogszerű. A felek a szerződés megkötése alkalmával abból a feltételezésből indultak ki, hogy a bérlő vagyoni helyzete a szerződéskötéskori helyzetben, vagy azt megközelítően marad meg. Ez a — bár hallgatólagos — feltételezés a feleken kívül álló okokból megdőlt. Méltányos és jogos tehát, hogy a tönkretételre alkalmas szerződési béklyókból a bérlőt ítélettel mentesítsük.