Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - A kulantéria elbirtoklása és a gazdasági lehetetlenülés kérdése a lakbérleti jogviszonyokban

4io Dr. TÓTH LÁSZLÓ. A kulantéria elbirtokolhatását vallók is megengedik, hogy a bérbeadó az eredeti szerződésszerű teljesítést igényelje, de ehhez külön ténykedés : közlés szükséges. Ezen az állásponton van B. S. is a Polgári Jog 1931. évi októberi 8. számában hozott cikkében, amikor is kimondja, hogy eddig az értesítésig az adóst valójában úgy kell tekinteni, mint aki jogszerűen teljesített. Kétségtelen, hogy nemcsak nyilatkozatoknak, hanem nyilatkozatnélküli tényeknek is lehet kötelemszüntető, kötelemváltoztató hatása. Azonban csak akkor, ha a külön nyilatkozatnélküli tényből a szándékra kétséget kizáró módon lehet következtetni. Amikor tehát maga a tény többirányú következtetést enged meg, az ügyleti szándék megállapításánál óvatosan kell eljárni. Ha pedig jogkorlátozásról vagy jogvesztésről, lemondásról van szó, a tények eredőjének vizsgálata fokozott gondossággal eszközlendő. Vájjon a bérbeadónak az a ténye, hogy a mai gazdasági viszonyok között a bérfizetéssel késedelmeskedő bérlőjét nem támadja azonnal felszólítással, felmondással vagy perrel, kizárólag azt jelentheti-e, hogy törvényadta felmondási jogáról lemondani kíván? Vájjon a bérbeadónak azt a magatartását, hogy a fizetési zavarokkal küzdő adósát törvényadta jogainak kérlelhetetlen, lecsapásszerű érvényesítésével nem rontja, s ezáltal megadja neki azt a lehetőséget, hogy segítsen magán s ne legyen kénytelen a felmondási eljárás, illetve per az adós szempontjából improduktív terheit viselni, csak akként lehet-e magyarázni, hogy ezzel jogot kívánt feladni s saját magát akarta megfosztani a végső lehetőségtől : a felmondástól. Nem lehet vitás, hogy okszerűen nem ez a szándék olvasható ki a bérbeadói magatartásból. Ha pedig ez így van, akkor a kulantéria elbirtoklásának jogi konstrukciója ezekben az esetekben kártyavárként omlik össze. Ha ez a magatartás jogfeladási szándékra nem enged következtetést, akkor jogfeladás nem történt, akkor azt semmilyen vonatkozásban elbirtokolni nem is lehet. De nem is volna méltányos. Az előzékenységet, a megértést, a segíteni kívánást, a joggal kíméletlenül nem élést büntetni nem szabad. A kulantéria elbirtoklásának megállapítása egyes esetekben a gazdaságilag gyengébbek előnyére szolgálhat, azonban általában éppen ezek helyzetét teszi majd súlyossá.