Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Fellebviteli jogrendszer az angol bűnvádi eljárásban

406 ZSOLDOS BENŐ. Az indictable bűncselekmény miatt elítélt egyén a bűnösség kimondása ellen irányuló fellebbezését, vagy a fellebbezés megengedésére irányuló folyamodványát az elítélés napjától számított tíz napon belül (within ten days of the date of conviction) köteles beadni, azonban a Court of Criminal Appeal ezt a záros határidőt teljesen indokolt kérelemre meg is hosszabbíthatja. Kimondja a törvény, hogy halálbüntetésre vagy testi büntetésre szóló elítélés esetén az ítélet nem hajtható végre mindaddig, míg az elítéltnek kellő módja és alkalma nem nyílt a perorvoslat bejelentésére. Azok az esetek aztán, melyekben a jelzett fellebbezési bíróság feltétlenül helyt ad a fellebbezésnek, a következők : i. ha az ügyet felülvizsgáló bíróság ügy látja, hogy a jury verdiktje elfogadhatatlan egyrészt azért, mert az kellően meg nem fontolt (unreasonable), vagy pedig mert azt a bizonyítási eljárás adatai nem támogatják, 2. ha az a meggyőződése, hogy az a bíróság, mely előtt a fellebbező fél elítéltetett, valamely jogkérdésben a törvény megsértésével döntött, vagy ha szerinte bírói tévedés történt a bűnösség megállapítása tekintetében (miscarriage of justice). A bíróságnak minden más esetben el kell utasítania a fellebbezést. Ez elutasítási lehetőség tekintetében példátlanul széles jogkört biztosít a törvény a Court of Criminal Appeal-nek az angol jogéletet és bíráskodást oly erősen jellemző ama intézkedésével, amelynek értelmében a bíróság még abban az esetben is elutasíthatja a fellebbezést, ha az ügy felülvizsgálata alkalmával arról győződik ugyan meg, hogy az ügy érdemében a fellebbezésben kiemelt irányban a fellebbező javára lehetne dönteni, azonban mégis úgy látja, hogy az elsőfokú bíróság részéről valójában semmiféle lényeges bírói tévedés nem történt. Bűnvádi perrendtartásunk 423. §-ában a kir. ítélőtábla részére biztosított jogkört találjuk fel a Criminal Appeal Act 1907-nek abban az intézkedésében (4. §), amely szerint a fellebbezési bíróság az első fokon hozott ítéletet megsemmisítheti (quash) és a törvénynek megfelelő más ítéletet hozhat, vagy pedig elutasíthatja a fellebbezést, tehát az elsőbírósági ítéletet helybenhagyja. Ha pedig a vádlottat szintén bűnösnek találja a terhére megállapított bűncselekményben, de az ügy felülvizsgálata alatt a fellebbezés adataiból az a meggyőződése alakul ki, hogy az elítélt a cselekmény elkövetése idején elmebeteg (insane) volt és ezért büntetőjogi felelősségre nem vonható, az elsőfokú tárgyalás során hozott ítélet megsemmisítése mellett elrendelheti, hogy az elítélt a Trial