Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - Nemzetközi magánjogi szabályok a kir. Kúria újabb joggyakorlatában

IRODALOM. 373 lenegy ilyen határozata, de annak helyességéhez erősen szó fér, amint azt annakidején dr. Degré Miklós e határozathoz fűzött fejtegetéseiben meggyőzően kimutatta. Dr. Degré Miklós érvelése szerint a törvény célzata nyilvánvalóan az, hogy az eljárás egyszerűsítése mellett a bírónak módjában álljon megszüntető határozatot hozni minden olyan esetben, amikor ezt helyénvalónak találja. E tekintetben a törvény a bírót nem korlátozza intézkedési jogának határidőhöz kötésével, de ennek nem is volna értelme, .mert ha a bírónak joga van az eljárást megszüntetni, nem korlátozható abban a jogában, hogy ezt akkor tegye meg, amikor meggyőződik arról, hogy a főtárgyalás kitűzésével a terheltet indokolatlanul ültetné a vádlottak padjára. (Bjt. LXXV. k. 145. lap.) E néhány észrevétel is azt igazolja, hogy a szerző a legaprólékosabb kérdéssel is behatóan, tudományos elmélyedéssel foglalkozott, minélfogva munkája érdemes és méltó arra a megbecsülésre és elismerésre, amelyben az előző kötetek részesültek. /— * Dr. Újlaki Miklós: A magyar magánjog módosulásai Csehszlovákiában. Budapest, 1931. (Grill Károly). XII. 258 oldal. A magyar jogászközönség előtt eddig úgyszólván teljesen ismeretlenek voltak azok a változások, melyeken a magyar jog az elszakított területeken az elszakítás óta keresztülment. A megmaradt országrészek jogi közvéleménye eddig szinte csak szórványos ismeitetésekből vagy éppen csak újsághírekből értesült az elszakított területek jogának változásairól. Ezt a hiányt van hivatva pótolni dr. Újlaki Miklósnak most meginduló sorozata, melynek első kötete a csehszlovák jogterületen bekövetkezett változásokat dolgozza fel. Szerző kerek képét adja a bírói gyakorlatnak, ismerteti a békeszerződés és a felvidéken érvényesülő törvényhozásnak és rendeletalkotásnak a magánjogra gyakorolt módosító hatását és teljes, kimerítő felsorolását adja a magánjogi irodalomnak. A jogforrástanban tisztázza azokat az alapvető fogalmakat, amelyek körül idáig a legnagyobb bizonytalanság uralkodott. Ebben a részben különösen ki kell emelni azt a vezérelvként követett bírói határozatot, mely szerint a magánjogi törvénykönyv ugyan nem törvény Szlovákiában, de -— minthogy az állandó bírói gyakorlat kompilációjának tekintendő — a bíróságok a benne kifejezett elveket lehetőleg figyelemre méltatják. A magyar bírói