Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - Nemzetközi magánjogi szabályok a kir. Kúria újabb joggyakorlatában

JOGGYAKORLAT. 365 hajtási költségek viselésére köteleztessék.)} (Kúria. Pk. V. 7057/1930. — 1931. V. 2.) A jelzálogjoggal biztosított követelés végrehajtási úton való lefoglalása során a Kúria nem tett eleget az aljelzálogjog bekebelezése iránt a tkvi hatósághoz áttett megkereső végzésnek, hanem az aljelzálogjog bekebelezését megtagadta, mert : «a végrehajtást szenvedőnek harmadik személy elleni követelése, hogy a foglalásnak a végr. törv. 82. §-ában meghatározott joghatálya legyen, csak a felhívott törvény 69. §-ában előírt módon foglalható le; minthogy pedig a kir. járásbíróságnak az alzálogjog bekebelezése iránt a telekkönyvi hatósághoz intézett megkeresése a követelésnek ezen a módon történt lefoglalását nem tanúsítja, a zálogjog pedig, mint járulékos jog, a követelés lefoglalása nélkül, külön foglalás tárgya nem lehet: a kir. járásbíróság végrehajtást elrendelő végzésében foglalt megkeresés az alzálogjog telekkönyvi bejegyzésének alapjául nem szolgálhat.)) (Kúria. Pk. V. 6909/1930. — 1931. IV. 23.) Vitás kérdést döntött el a Kúria, amikor kimondotta, hogy «ha a végrehajtás az adós ellen annak feleségét illetően megállapított tartásdíj behajtása végett rendeltetik el, az 1908. évi XLI. tc. 9. §-ának az 1925. évi VIII. tc. 23. §-ával módosított 1. bekezdése helyébe lépő 1929. évi XIV. tc. 6. §-ának kivételes rendelkezése nemcsak a szorosan vett tartásdíj tőkére és annak kamataira, hanem a tartásdíj behajtása körül már felmerült és még felmerülendő per és végrehajtási költségekre is, mint a követelés érvényesítésével kapcsolatos járulékokra, alkalmazást nyer.)) (Kúria. Pk. V. 3070/1931. — 1931- VI. 3.) A döntés mindenképen helyes. A M. M. T. 1246. §. alapján a részfizetés — még az adós ellenkező rendelkezése esetén is — elsősorban a járulékokat és ezek közül is elsősorban a költségeket törleszti, s így a fennálló hátralék végeredményben mindig tőketartozás, amelyre pedig a végrehajtás elrendelendő. Nem volna tehát értelme, hogy a helyes és méltányos jogi helyzet álokoskodásnak is beillő magyarázattal éressék el, amikor az elérhető a helyes jogszabály kimondásával is. Dr. Vajda Petúr. III. Büntetőjog. BTK. 54. §, 64. § értelmében kimondható, az ország területéről való kiutasítás elrendelése a törvény értelmében nem kötelező, hanem a bírói mérlegeléstől és belátástól függő kérdés. A Btk. 54. § második bekezdése és a Bn. 36. §-a ugyanis éppen arra ad módot a bíróságnak, hogy oly esetben, midőn a Btk. különJogállam. XXX. évf. 7—8. füzet. 24