Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - Nemzetközi magánjogi szabályok a kir. Kúria újabb joggyakorlatában

JOGGYAKORLAT. 359 natkozik. Ezt bizonyítja egyrészt az, hogy ellenkező esetben a jogszabály a kitételt félreértés elkerülése végett a nyelvtani szabályoknak is megfelelőleg a keresetképen szó után helyezte volna el. De másrészt igazolja ezt a jogszabály fejlődésének menete is, amely szerint régebben már az anyának a kritikus időben többekkel való közösülése, míg a későbbi gyakorlat szerint ezen kritérium meghagyása mellett még az is megkívántatott, hogy az anya a nemi érintkezést keresetképen vagy a női szeméremérzetet botrányosan sértő módon űzze. A jogszabály szövegezése tehát célzatosan történt és így nyilván a több férfival való közösülés az anya feslettsége megállapításának egyik főfeltételévé tétetett. Nem alkalmas tehát a feslettség megállapítására sem a kritikus időben több férfival való nemi érintkezés, ezeknek keresetképen vagy a női szeméremérzetet botrányosan sértő módon való űzése nélkül, sem a kritikus időben csak egy férfivel nemi érintkezés még az esetben sem, ha az anya ezzel a férfival a nemi érintkezéseket keresetképen, vagy a női szeméremérzetet botrányosan sértő módon végezte, valamint az sem, ha az anya a nemi érintkezés esetén kívül tanúsít a női szeméremérzetet botrányosan sértő magatartást. (B. T. P. III. 1208/1931. IV. 24.) 3. A hozomány célja a házassági életközösség terheinek könynyítése. Mivel a hozomány haszonélvezete a férjet illeti meg, ez a házasság fennállása alatt általában vissza nem követelhető. Ámde •— állapítja meg a kir. Kúria P. V. 2711/1930. sz. alatt — a hozománynak ez a jogi természete nem zárja ki a hozománynak már a házassági életközösség megszakításakor való visszakövetelhetését akkor, ha erre nézve a felek külön megállapodtak, mert a házassági életközösség megszakításával rendszerint megszűntnek tekinthető a hozomány adásakor célba vett és a leendő házastársak tényleges együttélésére alapított az az érdek, hogy a hozomány a házassági terhek könnyítését szolgálja. (1931. IV. 28.) II. 1. A kizsákmányoló ügylet elemeit foglalja magában az oly szerződés, amelynek alapján a kiskorii személyes szolgálatait ingyen vagy meg nem felelő ellenértékért végezte. (K. P. III. 5888/1930. 931. VII. 1.) Az ellenérték csekély volta azonban a K. P. I. 2124/929. sz. határozat szerint a kizsákmányolás megállapítására egymagában nem alkalmas, mert lemondani ingyenesen is lehet. A tapasztalatlanság és könnyelműség fennforgása pedig nem állapítható meg a lemondás idején 22 éves férjes növel szemben, aki mint leszármazó a szülői vagyon nagyságával és értékével nyilván tisztában volt. (1931. V. 15.) 2. A Kúria megállapítja a kényszert, amikor a tényállás szerint