Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - Nemzetközi magánjogi szabályok a kir. Kúria újabb joggyakorlatában

356 Dr. GOLDBERGER JÓZSEF. fennforgása és visszavonhat ósága a magyar jog szabályai szerint bírálandó meg. (Dtár 3. f. 26. k. 239. old.) Elsőrendű alperes, budapesti lakos Boroszlóban kelt szerződés alapján megvesz egy boroszlói ingatlant és a tartozást saját fizetési kötelezettségébe átvállalja. Elsőrendű alperes közvetlen jogutóda a bécsi lakhelyű másodrendű alperes. Az L. M. javára bekebelezett jelzálogjog felperesre száll, aki kötelmi alapon indít keresetet nyilván azért, mert dologi jogalapon keresetet nem indíthatna magyar bíróság előtt, mert az ingatlan német területen fekszik. Felperes az 1872. május 5-i porosz törvény 41. §-ra hivatkozik. E törvényhely szerint a hitelezőnek személyes kereseti joga támad, ha az ingatlan vevője a jelzálogos terhet átvállalta, még abban az esetben is, ha a hitelező az adás-vételi szerződéshez nem járult hozzá. Vitás, hogy ez a törvényhely alkalmazható-e. Bíróságaink egyik fokon sem alkalmazzák a porosz jogot, hanem alperes lakóhelyének : a teljesítési helynek joga szerint bírálják el a jogvitát, mert az alperesek által szerződésileg vállalt kötelezettség a szerződések megkötésében részt vett alperesekre nézve a felperes, mint a szerződésen kívül álló harmadik személy jogaira gyakorolt hatásait tekintve ex kontraktu keletkezett, ex lege származott kötelemnek nem tekinthető. (Mjogi Dtár 1. k. 38. old.) Ezzel szemben az üzletátvevő felelősségének megítélésénél nem az ő, hanem az üzletátruházó telepén hatályos jogszabályok rendelkezései mérvadók, mondja a Kúria P. IV 9016/1926. sz. határozata, melynek elvi alapja az előbbi határozatával ellentétesnek látszik. (Hjogi Dtár 20. k. 113. o.) Felperes 15,000 frankot követel alperestől, aki neki magánjogi úton egy Párizsban fizetendő 15,000 frankos csekket adott el. A csekk utalványozottja a fizetést megtagadta. Vitás, hogy alperes szavatosi felelősségének tartalmát a francia vagy a magyar jog szabja-e meg. A Kúria megállapítja, hogy alperes magánjogi kötelezettségének teljesítési helye az alperes lakhelye és nem a csekk utalványozottjáé, következőleg a magyar K. T. 326. §-nak 2. bekezdése alkalmazandó, a marasztalás a lejárat napjának megfelelő 16 koronás árfolyamon magyar pénzben történik. (Hjogi Dtár 15. k. 173. old.) A törvény alapján keletkező kötelmek azon hely törvényei szerint bírálandók el, ahol a kötelem alapját képező tényálladék létesült, mondja a budapesti ítélőtábla 1596/1905. sz. alatt. A magyar állam felelősségének kérdésében helyesen magyar jogot alkalmaz a Kúria, nem pedig román jogot, ámbár a magyar honos-