Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A diplomáciai képviselők alaki vagy anyagi büntetőjogi mentességet élveznek-e?

346 Dr. SZONDY VIKTOR. XLVI. 15,540/75/1922. szám alatt hozott elsőbírói ítélet B Józsefet a miatt a cselekménye miatt, hogy mint a prágai m. kir. követségen alkalmazva volt irodafőtiszt, tehát közhivatalnok «a hivatalánál fogva kezelésére bízott útlevél láttamozásai díjak egy részét eltulajdonította*, bűnösnek mondotta ki a Btk. 462. §-ába ütköző, a Btk. 462. §-ának 2. bekezdése, valamint a 463. § szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás bűntettében. A bíróság annak dacára, hogy a bűncselekményt a terhelt Prágában, tehát külföldön követte el, a Btk. 12. §-ának rendelkezéseit nem alkalmazta, ami nyilvánvalóan azzal a felfogással áll összefüggésben, hogy a külföldön területenkívüliséget élvező magyar állampolgárok büntetőjogi mentességük tartama alatt elkövetett bűncselekményeik tekintetében kizárólag a magyar büntetőtörvénynek vannak alávetve. Az elkövetés helyén fennálló törvény figyelembevételére vonatkozólag a B József ügyében kelt felsőbb bírói határozatok sem tartalmaznak semmiféle rendelkezést. Az anyagijogi mentesség elméletét nem cáfolja meg az a körülmény sem, hogy a területenkívüli személy csak a fogadó államban élvez büntetőjogi mentességet, ellenben a többi államok eljárhatnak ellene. Az anyagi]ogi mentesség nem jelent abszolút büntetlenséget, mivel a fogadó államban elkövetett bűncselekmények miatt a területenkívüli személy felett a küldő állam van hivatva elsősorban bíráskodni. A küldő állam ezt a bíráskodást a fogadó állam területén elkövetett bűncselekmények tekintetében akkor is köteles elvállalni, ha egyébként csak a saját területén elkövetett bűncselekményeket bünteti. A harmadik államok felett a küldő állam ilyenkor ugyanazt az elsőbbséget gyakorolja, amelylyel rendes körülmények között az elkövetési hely állama bír. Az az érv sem meggyőző, hogy az anyagi-jogi mentesség esetére hiányozni fog az elkövetési hely törvénye, amelynek a harmadik államok részéről gyakorolt büntetőbíráskodás esetében nagy szerepe lehet, pl. ha a hazai törvény előírja az elkövetés helyén fennálló törvény figyelembevételét. Az anyagi jogi mentesség elmélete szerint ilyenkor az a törvény irányadó, amely a diplomáciai képviselőt az elkövetés helyén és idején kötelezte, azaz a küldő állam büntetőtörvénye.