Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A holtnak nyilvánítás és a törvényes származás vélelme. [Hozzászólás Szászy Béla 3-4/31. sz.-ban megjelent hasonló c. cikkéhez.]

324 Dr. TÓTH GYÖRGY. jóhiszemű hátramaradt házastársat csupán a kettős házasság jogkövetkezményei ellen óvja meg, de magának a korábbi házasság fennállásának kérdését különös rendelkezés hiányában nem érinti)).1 A törvény szóhangzatának megfelelő előkészítési anyag állja útját annak az okfejtésnek, hogy a H. T. 73. §-ának II. bekezdésében a holtnak nyilvánításra vonatkozóan felvett vélelem a házasság megszűnésére is vonatkozik)).2 Dr. Szászy B. őnm. szerint : Efféle kifejezett utalás a házasság megszűnésének kérdésére a törvényszerkesztés ökonómiája szempontjából teljesen felesleges volt, s ezért is maradt ki. 1 a) A törvények a tervezettől eltérő rendszere szöges ellentétben áll a Szászy felfogásával és jellegzetesen egybevág a különböző magánjogok rendszere közül a porosz Landrecht rendelkezéseivel. E szerint : 665. § Wird ein Ehegatte durch Urtheil und Recht für todt erklárt, so findet die Erfolge in sein Vermögen eben so statt, als wenn er am Tage des publizierten Urtheils wirklich gestorben wáre. 666. § Dem anderen Ehegatten steht es alsdann frei, sich wieder zu verheiraten, und diese Ehe besteht, wenn auch der Verschollene wieder zurückkehrt. b) A német polgári törvénykönyv 1348. §-a pedig így rendelkezik: Mit der Schliessung der neuen Ehe wird die frühere aufgelöst. Sie bleibt auch dann aufgelöst etc. Ezek a rendelkezések azt mutatják, hogy a magyar törvény nem teljesen ismeretlen utakon járt, amidőn a házasság megszűnését a H. T. 74. §-a szerint szabályozta. A szabályozás különböző módozatait a német kommentárok bőségesen tárgyalják. Itt csak Gierke : Deutsches Privatrecht I. k. 375. lapjára utalok. * A Házassági Törvény keletkezésének szakértő és ténybenforgó tanujára, Grosschmid Bénire való utalás nem helytálló, mert a nevezett közismert munkájában (II. 260) ezt olvassuk : «Mire lehetne tehát azt építeni a 21. § körén belül, hogy holttányilvánítás esetében az akadály, vagyis a tilalom cessal, amidőn a törvény sehol sem mondja azt, hogy a holttányilvánítás ténye által a házasság megszűnik. Tehát most is azt mondom : a törvénynek a jelen §-ban azt kellene mondani, hogy : szabad holttányilvánítás alapján házasságot kötni, kivévén, ha . . . Mert hiszen a 12. § nemcsak bontó akadály, de tilalom is. A bontót félreteszik a 73., 74. §-ok, de a tiltó oldalt a 22. § teszi egyedül félre holttányilvánítás esetében.» A H. T. 22. §-nak szövegezője : Grosschmid Béni tehát világosan reá utal, hogy holttányilvánítás esetében a 73. § második bekezdésében foglalt vélelem és a 74. § rendelkezése egymást kiegészítőlég adják a házasságot megszüntető tényt.