Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 5-6. szám - A párizsi pénzügyi egyezmények életbelépése és a magyar állam szuverenitása

SZEMLE. 295 ^zt a bíróságot és tartotta fenn a magyar alkotmány egyik legszilárdabb oszlopa gyanánt. A negyedszázados évfordulón köszöntjük báró Wlassics Gyulát. — Törvénykezési szünet. Tavaly szeptember—októberi számunkban kifejeztük azt a várakozásunkat, hogy a törvénykezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket igazságügyi kormányunk még télen meghozza, hogy így jóval az idei nyári szünet előtt elrendeződjék az egyszerűsítés törvényben szabályozott törvénykezési szünet. Itt a nyár is, de érdemleges még nem történt e tárgyban. Miért nem ? Pedig oly egyszerű lett volna ebben a kérdésben idejekorán állástfoglalni, vagy a javaslatokkal idejekorán megkeresni az ügyvédi kamarákat és egyéb közületeket véleményadás végett. Most közvetlenül a bíróságok szabadságidejének megkezdése előtt érkezett a kamarákhoz az igazságügyi kormány leirata, melyben a törvénykezési szünet ideje tekintetében véleményt kér az igazságügj/i kormány a kamaráktól. Ennek az idénre persze már nem lehet eredménye. A miniszterileg tervezett szüneti időszak július hava volna. Aligha találkozik ez az érdekeltek tetszésével; mert július az ügyvédi kar részére és a közönség részére legkevésbbé alkalmas. A bírósági szünetek beállása után 10—15 napra szüksége van az ügyvédeknek ügyeik rendbehozására ; de meg július legeleje még valahogy «szezon» is. Ha mindenáron csak egy hónapi szünetelésről legyen szó, akkor július 15-től augusztus 15-ig tartson a szünet. De miért ne lehetne július 10-től augusztus 20-ig tartani szünetet ? Ez a 41 napos időtartam elégítheti ki legjobban a közönségnek és az ügyvédi karnak érdekeit. így, vagy úgy, de ne az utolsó percben, úgy hamarjában mutassanak valami tenniakarást, hanem — legalább a jövő esztendőre! — csinálják meg a szüneti rendelkezést úgy, hogy legkésőbb most november végére elintézett legyen ez az ügy. ai. * — A Magyar Jogászegyletben április 21-én dr. Rapoch Géza előadást tartott A keretbiztosítéki jelzálogjog átruháza címén. Az 1927. évi XXXV. tc. 70. §-a értelmében a keretjelzálogjog csak azon feltétel alatt ruházható át, ha a biztosítéki okiratban megjelölt jogviszony átruházható természetű és a keretjelzálogjoggal együtt szintén átruházás tárgyát képezi. Az előadó szerint úgy a jogviszony, mint a jogviszony átruházásának fogalma túlságosan elméleti és pontatlan ahhoz, hogy egy jogszabály alkalmazhatóságának előfeltételét képezhesse. Ha azonban egyes esetekben ezen előfeltételek fennforgása megállapítható és ennek alapján a keretzálogjog joghatályosan harmadik személyre átszállhat, úgy a jogutód ellen az alapjogviszonyba való belépése folytán mindazon kifogások és ellenkövetelések érvényesíthetők, mint amelyeket az adós az eredeti hitelezővel szemben a köztük létesült jogviszonyból kifolyólag támaszthat. A jogutód jogi helyzete tehát kedvezőtlenebb, mint a közönséges engedmény esetében. Igaz ugyan, hogy azon esetek-