Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - A magánjogi kérdés szerepe a közigazgatási eljárásban

i6 Dr. SZÁSZY BÉLA. lehetőség szerint mielőbb akadálytalanul érvényesülhessen. Azért is lehetőleg szűk körre kell szorítani azokat az eseteket, amelyekben a közigazgatást feladatának teljesítésében magánjogi kérdés akadályozza. Ezt rendszerint nem lehet elkerülni akkor, ha olyan magánjogi kérdés forog fenn, amely a közigazgatási intézkedés előfeltétele és a magánjogi kérdés a felek között vitás. A közigazgatásnak és a bíráskodásnak szervezeti szétválasztottsága vonja maga után azt, hogy ilyen esetben a magánjogi kérdést előzetesen bírói döntés alá kell bocsátani s a közigazgatási hatóságnak csak azután, a bírói döntés eredményéhez képest lehet intézkednie. Ilyen esetben is azonban jól meg kell vizsgálni azt, vájjon a magánjogi kérdés valóban előfeltétele-e a közigazgatási intézkedésnek s nem lehet-e ezt a magánjogi kérdés előzetes eldöntése nélkül megtenni a nélkül, hogy az intézkedés a magánjog tekintetében érdekelt felek valamelyikének helyrehozhatatlan kárt vagy egyéb jogsérelmet okozna. A magánjogi kérdés előzetes eldöntésének megkívánását egészen mellőzni lehet még akkor is, ha az a közigazgatási intézkedésre nézve kétségtelenül prejudiciális jelentőségű, amennyiben a közigazgatási intézkedés közérdekben feltétlenül szükséges és azt egyáltalában nem lehetne elodázni. így például egy összedűlőfélben levő ház kilakoltatását, lebontását vagy megtámasztását nem lehet függőben hagyni addig, amíg a felek között vitás tulajdoni kérdés eldől. Vagy a gyógyíthatatlan, közveszélyes, ragályos kórban szenvedő állat elpusztítását nem lehet elodázni addig, amíg kiderül, hogy a vitázó felek közül melyik az állat tulajdonosa. Ily esetekben a predomináló közérdekkel szemben háttérbe kell vonulnia minden más kérdésnek. Egyébként a magánjogi kérdés a közigazgatásban rendszerint nem mint prejudiciális kérdés szerepel, hanem mint a tényállásnak egyik alkotó eleme. A közigazgatási hatóságnak az intézkedése alapjául szolgáló tényállásban a jogi helyzetet is, s ebben a magánjogi kérdéseket is, amennyiben szükséges, tisztáznia s intézkedéséhez való vonatkozás szempontjából a maga számára megállapítania kell. Ebben nem korlátozhatja őt szükségszerűen az, hogy a magánjogi kérdést autoritative elvileg csak a bírói hatóság döntheti el. A közigazgatási eljárásban a magánjogi helyzet közigazgatási megállapításának nincs az a jelentősége, mint a vitás magánjogi kérdés bírói eldöntésének. Ez utóbbi jogot alkot, amely a konkrét jogviszony meg-