Jogállam, 1931 (30. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - A törvénykezés egyszerűsítése

A TÖRVÉNYKEZÉS EGYSZERŰSÍTÉSE. 9 ezzel fejlesztik, tökéletesítik, szóval életképessé teszik a törvénytárban megmerevedett jogtételeket. S eközben, éppen az anyagi igazság érvényesülése érdekében, gondosan fel kell kutatniok azokat a rejtett szálakat, amelyek a szétszórt törvényszakaszokat a vezérlő jogelvekkel s ezeken keresztül az egész jogrendszer kiinduló pontjával és kütforrásával s az igazság eszméjével összekötik. Amint a szobrász a műremeket az alaktalan agyagmasszából, úgy formálja ki a bíró is az anyagi igazságot művészi kézzel, fáradságos értelmi és lelki munkával a pör adathalmazából, állandóan szem előtt tartva, hogy nem légüres térbe szerkeszti bele az ítéletet, hanem azzal embersorsot intéz, könnyet szárít vagy fakaszt, szilárdítja, vagy megrendíti a jog és erkölcs uralmába vetett hitet és közmeggyőződést. Sok aggodalom nyilvánult meg a m. kir. Kúria jogorvoslati hatáskörébe tartozó büntető pöröknek tanácsülési elintézésével szemben. Habár az eddig elmondottakból nyilvánvaló, hogy olyan perjogi elrendezésnek vagyok a barátja, amely a bírónak bepillantást enged az eldöntésre váró eset jogi és emberi vonatkozásaiba egyaránt, ezt pedig a felek ellenőrző és felvilágosító közreműködése lényegesen megkönnyíti, mégis, büntető perrendtartásunknak egyébként életben maradó szabályait tartva szem előtt, ebben az újításban veszedelmet nem látok. Meg vagyok győződve ugyanis arról, hogy a bíróság a törvényben biztosított jogával élve, mindig el fogja rendelni a tárgyalást, ha az a legtávolabbról is kívánatosnak mutatkozik. Ezenfelül a törvény a feleket is feljogosítja arra, hogy a tárgyalás kitűzését minden indokolás nélkül kérhessék. Ilyen körülmények között az említett újítás a védelem szempontjából annál kevésbbé aggályos, mert, ha a vádlott a tárgyalás kitűzését nem kéri, ez annyit jelent, hogy a tárgyaláson magát képviseltetni nem fogja : a vádlott képviselete nélkül megtartott tárgyalás és a tanácsülés között pedig csak névleges különbségről lehet szó. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló új törvény megkönnyíti a jogegységi tanács megszólaltatásának a lehetőségét. Ez azért célszerű, mert néha valamely új életviszonyból kifolyóan a perek százai vannak az alsóbb bíróságoknál folyamatban, amelyeknek sorsa rendszerint a felmerült új jogi kérdésnek miként való végeldöntésétől függ. Ilyen esetben a jogegységi tanács mielőbbi állásfoglalása sok felesleges munka és költség megtakarításával jár.