Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Az ügyvédi közmegbizatások rendezése

JOGGYAKORLAT. alkalmazást nem nyerhetnek; ugyanez áll a haszonbérlet átruházására is, amennyiben az nem kereskedő kereskedelmi üzletének folytatásához tartozik. (VI. 60/1929.—1930. IX. 3.) Felperes eredetileg az alperes külföldi gyárában működött, majd magyarországi üzemébe helyeztetett át. * Annál a ténynél fogva, — mondja a Kúria II. 2Óyjlicj2g. s%. (rpjo. IX. 18.) ítéletében — hogy felperes magyarországi üzemhez helyeztetett át és szolgálatának utolsó éveit Magyarországon kellett teljesítenie, a felek szolgálati jogviszonyára és ezen jogviszony felbontásának következményeire nézve ellenkező kikötés hiányában a magyar jog alkalmazandó, aminthogy maga alperes is . . . levelében a magyar jog szabályait kívánta kötelezőnek tekinteni.» Adalék a «nagyüzem*) fogalmához: egymagában ama körülmény folytán, hogy valamely r. t. alaptőkéje 160,000 pengő s hogy malomépületei és ezek berendezése 1.000,000 pengőt érnek, a vállalat nagyüzemnek még nem tekinthető. (II. 1581/1930. 1930. X. 10.) Az az alkalmazott, akinek munkaköre az volt, hogy az iroda által «leírt megrendelő jegyzék alapján ... a megrendelt árukat összeállította, majd azután, hogy a revizor ellenőrizte, miszerint valóban azokat az árukat és annyit állított-e össze, mint amilyenekről a megrendelő jegyzék szólt, az árukat csomagolás és továbbítás végett a raktárba adta* — fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottnak nem tekinthető. (II. 966/1929. —1930. IX. 10.) a Az a szolgálatadó..., aki a~ utazóként alkalmazott segédjének kellő utazási alkalmat nem ad, avagy annak elmaradása esetében az utazóját az elmaradt utakért nem kártalanítja, szerződéses kötelezettséget sért;* áll ez a felmondási időre is. A Kúria álláspontja szerint ugyanis az utazó által az utazási napidíjakból megtakarítható összeg az utazó illetményeinek kiegészítő részét képezi. (II. 2898/1930.—1950. IX. 10.) Felperes munkavállaló — a szolgálatból elbocsáttatván kártérítést követel a munkaadótól, mert ez utóbbi hivatali helyiségül egy egészségtelen pincehelyiséget bocsátott rendelkezésére s az itt tartózkodás következtében tüdőcsúcshurutot kapott. A Kúria a keresetet — az alsóbíróságokkal egybehangzóan elutasította, mert «módjában állott volna félperesnek annakidején kifogást emelni és a kifogásolás eredménytelensége esetén a szolgálatot megtagadni, esetleg a szolgálati viszonyt az 1884 : XVII. tc. ojr. §. d) pontja alapján rögtöni hatállyal felbontani; amennyiben azonban ebben az irányban jogaival kilenc éren át nem élt. esetleges megbetegedésének következményeit viselni tartozik és ezeket Jogállam XXIX. évf. 9—10. füzet. 20