Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Feltétlenül semmis ítéletek

382 Dí SZÁSZY ISTVÁN. európai Unió által kezdeményezett kodifikációs mozgalom kö­zött kapcsolat létesíttessék. Az értekezlet ezenkívül megbízta a bizottság elnökét, hogy készítsen az új nemzetközi jog alap­elveit tartalmazó egyezménytervezetet. 4. Semlegesség. A bizottság két egyezménytervezetet ter­jesztett az értekezlet elé. Az egyik szabályozta a semlegességet a szárazföldi háborúban, a másik a hadviselő feleknek jogait és kötelezettségeit a semleges tulajdon tekintetében a tengeri há­borúban. Különösen az utóbbinak van nagy jelentősége, mert a semlegesség kérdését a tengeri háborúban általános hatály­lyal — mint tudjuk — még ma is egyedül az 1856. évi párizsi deklaráció szabályozza. Az egyezménytervezetek felett az értekezleten heves vita indult meg, habár az értekezlet tagjainak általános véleménye a felé a felfogás felé hajlott, hogy a jövő háborúban egy állam sem fogja semlegességét megőrizni tudni. Különösen a tengeri blokád, a tengeralatti kábelek és a zsákmánybírósági ítéletek körül fejlődött ki erős vita. Vé­gül is elfogadta az értekezlet azt az alapelvet, hogy a blokád­nak effektívnek kell lennie, előre ki kell hirdetni és kö­zölni kell azt a semleges államokkal. Kimondotta az értekezlet azt is, hogy semleges kikötőket és partokat blokád alá venni nem szabad. A tengeralatti kábelek tekintetében kimondotta az értekezlet, hogy a semleges területeket összekötő kábelek sért­hetetlenek és hogy a semleges területet az egyik hadviselő fél területével összekötő kábel lefoglalása esetében a lefoglaló had­viselő fél a háború befejezése után tartozik a kábelt helyre­állítani és kártérítést fizetni az okozott károkért. Végeredmény­ben az értekezlet munkájának pozitív eredménye egy 32 sza­kaszból álló egyezménytervezet elfogadásából állott a «hadviselő teleknek a semleges tulajdonnal szemben tengeren fennálló jogairól és kötelezettsségeirőh. 5. Cif. szerződések. Az idevágó javaslatokat a rendelkezésre álló rövid idő miatt az értekezlet beható tárgyalás alá nem ve­hette és úgy határozott, hogy a bizottság folytassa működését, vegye figyelembe az összes javasolt módosításokat és terjesz­szen újabb jelentést a következő értekezlet elé. 6. Csőd és kénysqeregyesség nemzetközi szabályozásának kér­désében a newyorki értekezlet folytatta a kérdésnek főleg álta­lános szempontok szerinti megvitatását és felkérte a bizottságot részletes egyezménytervezet kidolgozására. 7. Kereskedelmi védjegyek tárgyában a bizottság a követ­kező javaslatokat terjesztette az értekezlet elé: 1. mondja ki /

Next

/
Oldalképek
Tartalom