Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám - Feltétlenül semmis ítéletek

370 BALAS P. ELEMÉR. FELTÉTLENÜL SEMMIS ÍTÉLETEK. írta : BÁLÁS P. ELEMÉR. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. tc. 54. §-a preventíve igyekszik kizárni annak lehetőségét, hogy házassági perben valamelyik házasfél hamis meghatalmazás révén úgy szerepeljen, mintha résztvenne a perben, holott arról a valóságban esetleg csak utólag szerez tudomást, amikor a per már végleg lefolyt. Mi a helyzet azonban, ha a prevenció adott esetben valamikép mégsem bizonyul elegendőnek és a törvényben elhárítani kívánt ferde helyzet mégis előáll? Az ily helyzet jogi jelentőségét már csak azért is szükségesnek tartjuk megvilágítani, mert egy nagy elvi kérdést is felvet. Azt t. i., hogy az egyik házasfél valóságos részvétele nélkül folyt per alapján hozott házasságbontó ítélet joghatálvos-e, ítélet-e egyáltalán, vagy pedig nem lehet ítéletnek tekinteni. Általánosító fogalmazásban az a probléma: vannak-e feltétlenül semmis, illetve ítéletnek — az alaki jogerő dacára — nem tekinthető ítéletek? Vegyük azt az esetet, — mert ez a legszélsőbb és a probléma körvonalait legélesebben megvilágító lehetőség — hogy az egyik házastárs nevében, de megbízása nélkül, hamis meghatalmazás alapján keresetet indítanak a házasság felbontása iránt. A bontóper megindul és annak folyamán a — fiktív — felperes soha meg nem jelenik, idézést sem kap, az elsőbírói bontó ítéletet sem kézbesítik neki, úgy hogy a törvényszék a jogerőre emelkedést megállapítja. A másik házastárs, aki a hamis meghatalmazást készítette és a bontóper megindítását előidézte, a bontó ítélet után újabb házasságot köt. Kérdés, kettős házasság-e ez? Ha a kétségtelenül súlyos hibában szenvedő bontó ítélet e hiba dacára megáll, nem lehet szó kettős házasságról sem magánjogi, sem büntetőjogi vonatkozásban. Ha azonban a bontó ítélet hibáját annyira lényegbevágónak kell tekinteni, hogy e miatt nem is állhat meg mint ítélet: akkor a második házasság semmis és a megfelelő szubjektív elemek meglétében a kettős házasság bűncselekménye (Btk. 251. §) is megállapítható. Az a gerince tehát a problémának, hogy a bontó ítélet milyen megítélés alá esik. Látszólag perjogi a probléma, valójában azonban több ennél: közjogi. Az a kérdés, minden esetben megvan-e az ítéleti hatás az állami szervek cselekvésére akkor, amikor valamit ítéletnek neveznek. Vagy pedig a külső látszat nem elegendő, hanem az ítélet jogi hatásai csak akkor állnak