Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 9-10. szám

DE VIDOR JENŐ. sáért. Ezért alapította az «Országos Ügyvédszövetség»-et, melynek elnöke volt, és majd fizikai aktivitásának csökkenése után annak örökös díszelnökévé választatott. Az ügyvédséggel és az ügyvédi karral való teljes érzelmi és lelki összeforrottságában vatesként megérezte már 25 évvel ezelőtt, hogy a magyar ügyvédség, mely pedig akkor in floribus volt, a karba tódulok numerikus tömeghatásának fizikai törvényei szerint nívójában fenn nem tartható, és már akkor kereste annak panaceaját. Előbb a számbeli korlátozás valamely módján törte a fejét, és e mellett foglalt állást az Országos Ügyvédgyűlésen, majd ezt az ügyvédi hivatás szabadságának fogalmával összeegyezhetetlennek és megoldhatatlannak találván, az ügyvédség bifurkációját javasolta. Az akkori igazságügyi kormányzat megbízásából el is készítette ez alapon az új Ügyvédi rendtartás törvénytervezetét, de a tervezetből törvény nem lett, az ügyvédség, mely akkor (IOO/) Budapesten 1500. tagot számlált, azóta több mint kétszeresére emelkedett, de sem Pollák Illés tervezete szerint, sem más formában új ügyvédi rendtartást a törvényhozás nem alkotott. Pollák Illés rajongója volt az Ügyvédségnek; nem mintha ezen a «pályán» nagy anyagi sikereket ért volna el, — mert az élet diszkrét finomsággal vigyázott arra, hogy Pollák Illés ideális ügyvédkedésére materiális eredménnyel rá ne cáfoljon — hanem mert a művelt ügyvéd forensis munkásságának független és szabad gyakorlatában és annak törvényes és erkölcsi immunitásában a legnemesebb hivatást becsülte, amely az ő, az öszszességért, a szépért és igazságért rajongó lelkének ideálja volt. Elméleti és gyakorlati jogtudományként főleg a büntetőjogot művelte. A forensis védelemben a törvény, az eset, a miliő, a kriminálszociológia szempontjait a legmagasabb nívójú szintézissel, előkelő szónoki formában exponálta, mindenkor meggyőzni óhajtván a tekintélyben a védelem által is csak emelni kívánt bíróságot. Büntetőjogi elméleti és törvénymagyarázó fejtegetései a tudományos készültség és a mély értelem