Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 7-8. szám - Két Jogeset. [A kir. kúria és a névtelenség védelme.] [Elállás a választott bírói eljárástól a választott bírók megnevezése után.]
SZEMLE. 355 vános előadás útján intéződik el a fellebbezési tanácsoknál. Ezzel szemben a budapesti kir. törvénjszék egyesbírái közül sokan méltán büszkélkednek rövid határidőkkel. Sőt számos egyesbíró frappánsul rövid határidőket tüz ki. Bárha az egyesbírák határideinek megrontása szinte vétek, mégis fel kell vetni a gondolatot: vájjon nem volna-e helyes az összes egyesbírákat a hétnek legalább egy napjára fellebbezési tanácsokba sorozni, legalább addig, míg az óriási hátralék fel nem dolgoztatik. Lehet, hogy ennek megvalósítása adminisztracionális alkalmatlanságokkal jár. de ez nem lehet ok e terv mellőzésére. Az egyesbírókra is előnyös volna, ha időnként tanácsokban ítélkeznének. A fiatalabb egyesbírói generáció alig ismeri a tanácsban való működést. De meg az összes egyesbírók törekvése, hogy mielőbb — felsőbíróságoknál — tanácsban működhessenek. Az ilyen működésben való gyakorlatot gyarapítaná és az ilyen működésben való szellemet és képességet erősítené, ha az egyesbírák időnként legalább kisegítésképpen tanácsban működnének. Még másoldalú áldozatok arán is, még az egyesbírák határidőinek némi megromlásának árán is, igen jelentékenyen kurtítani kell a fellebbezési határidőket. Egy kis jóakarattal . . . —ai. — Bélyegvcxaiura. Akiknek a budapesti elöljáróságok valamelyikénél okiratot (anyakönyvi kivonat, helyhatósági bizonyítvány stb.) kell beszerezniük, szinte kivétel nélkül az előljárósági épület második vagy harmadik emeletén tudják meg, hogy i 60 pengő okmány és 1 -6o pengő városi (esetleg ezeknél nagyobb összegű) bélyeget kell venniök és azt az okiratot kiállító tisztviselőnek átadniok. Igen ám, de okmánybélyeget az egész épületben nem lehet kapni, azért le kell menni az utcára a legközelebbi trafikba és a városi bélyegért pedig az épület egészen más részébe, ahol sort kell állani azon tisztviselő előtt, aki a városi bélyegeket árusítja. Vájjon meghaladná a bürokratikus lehetőséget az. hogy annál a tisztviselőnél, aki az okiratot kiállítja és a feleknek átadja, a felek mindkét fajta vagy legalább városi bélyeget kaphassanak ? Külföldön e fajta hivatalokban a folyosón állanak bélyegautomaták. Hogy az előljárósági épületekben bélyegautomatát is fel lehetne állítani, erről már beszélni se merünk. De kis jóakarattal ... V. P * — Tárgyalás a bíró ,'esküdt] lakásán. A Reichsgericht azzal a semmisségi panasszal foglalkozott, hogy a bíróság megszegte az eljárási szabályokat, mert nem a bíróság épületében tartotta meg a tárgyalást, hanem az egyik bíró (esküdt) lakásán, mivel a bíró (esküdt) egészségi okokból nem távozhatott el lakásából. A Reichsgericht a panaszt elutasította a következő indokolással: Ha a bíróság egyik tagja testileg van gátolva abban, hogy egy félbeszakított főtárgyalás folytatására a bíróság épületét felkeresse és már több napon át tartatott tárgyalás a szóbanforgó ügyben, a bíróság maga dönti el azt, mutatkozik-e célszerűnek, hogy új bírói tag foglaljon helyet a tanácsban és e miatt előröl kezdessék el a tárgyalás, avagy hogy a tárgyalás a megjelenésben gátolt bírói taggal folytattassék. Jogi szempontból nincs akadálya annak, hogy a bíróság adott esetben a tárgyalás újralefolytatásától eltekintsen és a megszakított tárgyalást a megbetegedett bíró lakásán folytassa. (Nem is bíró, hanem női bíró, Schöffin. betegedett meg. Szerk.) Hogy a nyilvánosság szabályai megtartattak, az kitűnik a tárgyalási jegyzőkönyvekből, valamint az is kitűnik abból, hogy az öszszes érdekeltek a magánlakáson tartott tárgyaláson résztvettek és így arra sem 23a*