Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Hazai bírói gyakorlat

198 JOGGYAKORLAT. bonyolításával, amennyiben a; utóbbi alatt a vállalat ügyleteinek a külső ügyfelekkel szemben való írásbeli letárgyalása értendő.» Az alkalmazottnak az a ténye, hogy vidéki kiküldetései alkalmával a gyorsvonat II. osztályának és hálófülkének használatával járó költséget számított fel, jóllehet tényleg személyvonaton utazott és hálófülkét nem használt — kellő alapul szolgál azonnali hatállyal való elbocsátására, mert ezáltal ^munkaadója bi;almával visszaélt és a? üzlet érdeked veszélyeztette* (II. 4674/1928. — 1930- II- 27-)l viszont részvénytársasági vezérigazgató elmaradása a hivatalos helységből csak akkor szolgálhat elbocsátási okul, ha ez az elmaradás már a kötelesség teljesítésének makacs megtagadását jelenti, mert *a\ 1884: XVII. t.-c. 94. §. bj pontjának a? a rendelkezése, mely az elbocsátás okául az egynapon át való igazolatlan szünetelést állítja fel, nyilvánvalóan csak a folytonos és egyenletes üzleti vagy üzemi munkára beosztott segédszemélyzetre nyerhet alkalmazást, míg a vezérigazgató, mint a segédszemélyzet felett álló alkalmazott, az utóbbiakkal már munkája tekintetében sem hasonlítható össze és ezért hivatali kötelességei is mások, mint a közönséges segédszemélyzet tagjaién. [II. 7047/1929. — 1930. III. 19J Több ízben reámutatunk már a bírói gyakorlatnak arra az irányára, amely a munkaadó részéről hallgatólagos megbocsátást az azonnali hatályú elbocsátására okot adó alkalmazotttal szemben csak akkor állapít meg, ha az elbocsátás közlése körül súlyos késedelem terheli. így a II. 62 12/1928. sz. (1930. IV. i.\ ítélet is: «Az 1924. december i2~iki igazgatósági ülésen ... a felperessel az igazgatóság elbocsátási szándéka közöltetett és annak végleges kimondását csak az ügyészi véleménytől tették függővé, illetőleg az ügyészi vélemény beérkezéséig felfüggesztették. Alperes tehát a felperes eljárásának jogkövetkezményét már a december 12-1 igazgatósági ülésén levonni kívánta, minélfogva az megbocsátottnak és a 6 nap múlva az ügyész véleményének beérkezése után eszközölt azonnali hatályú felmondás elkésettnek nem tekinthető — annál kevésbbé, mert a 6 napi határidő az ügyészi vélemény bevárására túlhosszúnak nem mutatkozott... A; a körülmény, hogy a felperes 1925. januárban az alperesnél néhány napig szolgálatot teljesített, az azonnali hatályú elbocsátás jogkövetkezményét nem szüntette meg, mert a felperes a rögtöni hatályú felmondást jogfentartás nélkül elfogadta s további szolgálata csak azon ígérete alapján vétetett igénybe, hogy a függő ügyek lebonyolításánál az alperesnek segédkezni kíván. Ebből a tényből tehát nem vonható okszerű következtetés arra, hogy a felperes szolgálatát az alperes továbbra is igénybe venni és ezzel a felperes korábbi el-