Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 5. szám - Az átértékelési törvény második évének gyakorlata
AZ ÁTÉRTÉKELÉSI TÖRVÉNY MÁSODIK ÉVÉNEK GYAKORLATA. I 7 2, E méltányos kívánalommal szemben a Kúriát állásfoglalásában nyilvánvalóan az az aggodalom vezette, hogy a sajtó munkásai maguk sem vennék szívesen, ha munkásságukat kereskedelmi, vagy ipari tevékenységnek minősítenék. Ez az aggodalom azonban tárgytalan, mert nem az ő tevékenységüknek van ipari vagy kereskedelmi jellege, hanem a kiadóvállalatnak, mely őket alkalmazza, de amely hivatását az ő munkájuk nélkül nem tudná kiíejteni. Kétséget sem szenved, hogy ha ma akár az új sajtótörvénynek, akár a magánalkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló törvénynek javaslata kerülne tárgyalásra, a törvényhozás maga sietne reparálni a legfelsőbb bíróság állásfoglalásában megnyilvánuló méltánytalanságot. De mivel kérdéses, vájjon ezekre a törvényalkotásokra mikor kerülhet a sor: addig is kívánatos volna e kérdés újabb megfontolása. ^ AZ ÁTÉRTÉKELÉSI TÖRVÉNY MÁSODIK ÉVÉNEK GYAKORLATA.1 írta: Dr. BLAU GYÖRGY. Ad i—2. §§. Lassacskán újra beleszokunk a normális pénzviszonyokba és kezd kézzelfoghatóvá lenni, hogy nemcsak a «korona egyenlő korona» rendszere szolgált a hitelezőknek kifosztására, hanem még a mi energiátlan ^--valorizációs szisztémánk is az adósok érdekét portálja, amikor kisebb, sőt többnyire nagyobb részt elenged nekik abból, amit stabil és egészséges helvzet mellett kétségtelenül meg kell fizetniök. Ily értelemben áll, hogy «az átértékelést szabályozó törvény kivételes* (JH. 532), mert a szabály mégis csak az, hogy az adósnak fizetni kell. Többször előfordult, hogy az adós a perben az 1928: XII. tc. körébe óhajtotta vonni az ügyet, hogy ilyként mérséklést élvezhessen (ex: 12. §), míg a hitelező e törvénynek reá veszélyes területén kívül akart maradni. A bíróság olyankor, amikor a korona-követelés (ugyan korábbi tényekből fakadt, de) nem vált összegszerűvé 1924. VII. i-je előtt: mellőzte az egész átértéke1 Az első évről: Jogállam 192Q. 181—191. lap. — Most (19^0. áprilisában írok) az 1929. márciusától 19J0. márciusáig közzétett döntvényi anyagot dolgozom fel, néhány nem publikált határozattal együtt. — Idézési mód : a szokásos. Ahol évfolyamot nem jelzek, a döntvénytáraknak és folyóiratoknak 1929-ben megjelent folyamait értem. Ahol más nincs kitéve, a Kúria határozataira utalok. — Mint tavaly, ezúttal is — tér szűkében — csak a törvény első felére szorítkozom, mely a gyakorlat legnagyobb részének bázisát képezi, míg a további §§ a judikatúrában ritkábban (illetve a biztosításra vonatkozó 20—27. §§ egyáltalán nem) szerepelnek.