Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - A hírlapírók végkielégítése

D? GALLIA BÉLA. A magántisztviselők és a kereskedősegédek szolgálati viszonyáról szóló törvénytervezet i. §. (2.) pontja a tervezet rendelkezéseit kiterjeszteni kívánja az időszaki lapok szerkesztőségében alkalmazottaknak szolgálati viszonyára, amennyiben az ic)i4:XIV. t.-c.-nek 57—59. £-ai az illető kérdésben másképpen nem rendelkeznek; a tervezet 105. §-a pedig részletesen szabályozza a végkielégítést. E tervezet törvénybeiktatásával meg volna oldva a probléma. Ámde a mai nehéz gazdasági viszonyok támasztotta aggodalmak közepette kérdéses, vájjon ebből a tervezetből lesz-e törvény. Ezért a mai jogállapot alapján kell vizsgálni, vájjon a hírlapírót megilleti-e a végkielégítésr A kérdést a m. kir. Kúria 1929. évi április hó 3. napján P. II. 3445/1928. sz. a. hozott ítéletével nemlegesen döntötte el a következő indokolással: «Az általános magánjog a kikötés nélkül, törvényes szabálynál fogva járó végkielégítés intézményét általánosságban nem ismeri; végkielégítéshez való törvényen alapuló jogot csupán az 1914: XIV. t.-c. megalkotása után keletkezett 1920. évi 1910. M. E. számú rendelet létesített a rendelet hatálya alá tartozó alkalmazottak, nevezetesen a kereskedősegédek, továbbá az ipari és kereskedelmi' vállalatok tisztviselői számára. Noha az időszaki lap kiadója, aki kiadói ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, a KT. 259. §. 5. pontja, valamint 260. §-a, továbbá mint részvénytársaság ugyanezen törvény 4. és 61. §-ai értelmében kereskedőnek, — vállalata pedig kereskedelmi vállalatnak tekintendő: a vele szolgálati viszonyban álló hírlapírót nem lehet kereskedősegédnek, avagy kereskedelmi vagy ipari tisztviselőnek minősítem. Ugyanis a kereskedelmi szolgálati viszony körébe a kereskedővel, mint főnökkel szolgálati viszonyban álló azok a személyek tartoznak, akik kereskedelmi természetű tevékenységüket állandóan neki szentelik; e tevékenység fogalma alá esik a kereskedelmi ügyletek megkötése és lebonyolítása; ellenben nem tartoznak a kereskedői segédszemélyzethez egyrészt az üzleti tárgyak előállításával foglalkozó iparossegédek és gyári munkások, másrészt azok a személyek, kik valamely üzletben műszaki, művészeti, irodalmi és hasonló munkát végeznek. Az időszaki lap szerkesztőségének tagjai irodalmi munkájuk végzésében annál kevésbbé tekinthetők kereskedelmi alkalmazottaknak, mert a köztük és a kiadó között létesült jogviszony belső tartalma lényegileg a K. T. 515. §-ában körülírt kiadói ügyletek egész sorozata, azzal a különbséggel, hogy a