Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Az igazságügyi költségvetés és a törvénykezési reform

AZ IGAZSÁGÜGYI KÖLTSÉGVETÉS ÉS A TÖRVÉNYKEZÉSI REFORM. írta: Dr. MÓRA ZOLTÁN. A törvénykezési eljárás reformjára két esetben lehet szükség: az egyik, ha az eljárás nem elég egyszerű, a másik, ha az eljárás ugyan megfelelő, de az állam nem bírja el a fenntartásával járó terheket. A reform pedig akkor felel meg a céljának, ha a bonyolult és lassú eljárást egyszerűvé és gyorssá teszi, a költségest pedig olcsóvá. I. i. A magyar igazságügyi statisztika, sajnos, nem tartalmaz adatokat arra nézve, hogy a perek mily hosszú ideig tartanak. A legutolsó statisztikai évkönyv adatai szerint, amely az 1928. év adatait ismerteti, a járásbíróságaink előtti perek több mint 13 %-a maradt elintézetlen; ezzel szemben a francia békebíróságoknál, amelyek a mi községi bíróságaink és részben járásbíróságaink hatáskörében működnek, az ügyek 4%-a, az olasz békebíróságoknál az ügyek 7*42 %-a maradt elintézetlen. Felsőbíróságaink működésének képét a minap adta a Kúria elnöke a Magyar Jogászegyletben tartott előadásában; előadása szerint a kir. Kúrián általában 12—24 hónapig kell várnia az ügynek, míg sorra kerülhet. Igazságszolgáltatásunk lassúsága egyébként köztudomású. Ha az igazságügyi kormány az eljárási reform indokolásában nem hivatkozik takarékossági szempontokra s ha a költségvetés indokolása nem említi az egyszerűsítési reformot, mint a takarékoskodás előfeltételét, az eljárási reform szüksége önmagától merült volna fel és lehet, hogy éppen azok követelték volna a legtüzesebben, akik most támadják. Jogállam XXIX évf. 5. füzet. I I