Jogállam, 1930 (29. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3-4. szám - A biztosítási szerződések körüli visszaélések meggátlásáról

SZEMLE. '57 előre a kir. Kúria, azt se, hogy a határozathozatalra mennyi tanácskozási időre lesz szükség, jóllehet ezek tekintetében is hosszú tapasztalata alapján bizonyára van fogalma a kir. Kúriának. Azt azonban kétségtelennek tartjuk, hogy egy kis jóakarattal és az ügyvédek érdekeinek is figyelembevételével a kir. Kúria mindig tudhatja előre, hogy az ügy előadása körülbelül mennyi időt vesz igénybe. Helyes volna, ha a kir. Kúria nem ragaszkodnék a tárgyalás kitűzésénél a sablonos fél- vagy egyórai időközökhöz. — ai. III. Előadások és egyleti élet. — A% Iparjogvédelmi Egyesület március 23-án dr. Baumgarten Nándor egyet. rk. tanár elnöklésével ülést tartott, melyen dr. Willy Hoffmann leipzigi ügyvéd előadást tartott «Urheberrecht und unlauterer Wettbewerb» íSzerzői jog és tisztességtelen verseny) címmel Előadó megállapítja, hogy az eszmei favak joga'az a jogterület, amelyen már eddig a legnagyobb mértékben érvényesült a nemzetközi szellemi együttműködés. Fejtegetéseinek megalapozásául a szerzői jog, illetve a tisztességtelen verseny fogalmát igyekezett megállapítani. A szerzői jogot két részre bontja: az Urheberpersönlichkeitsrechtre (megfelel a francia droit morálnak, bár annál valamivel szűkebb), ahova a szerzői jog személyiségi vonatkozásait sorolja, és a tulajdonképpeni Urheberrechtre, amely a szerzői jognak vagyoni részére szorítkozik. Urheberpersöntichkeitsrecht minősített személyiségi jog, csak az eredeti alkotót illeti meg. Az Urheberpersönlichkeitsrechthez a jogosítványok három fajtája tartoznék : a) Rechl auf die Wahrung dér Persönlichkeilssphdre, értve ez alatt a szerzőnek azt a jogát, hogy kizárólagos hatalommal döntsön alkotásának közzététele tekintetében. Ezt a legsajátosabban személyiségi jogot a német jog, ellentétben az osztrák és a magyar joggal, kifejezetten nem oltalmazza, b) Schut% der Urheberschaft im subjektiven Sinne, értve ez alatt a szerzőnek azt a jogát, hogy kizárólagos hatalommal tehessen megállapításokat a szerzőség ténye tekintetében. Ezzel a kérdéssel függ tehát össze a plágium problémája is, amit Németországban a legutóbbi időben igen tágan értelmeznek, t. i. plágiumot látnak ott is, amikor az önmagában véve megengedett utánanyomása a műnek a források megnevezése nélkül történik, c) Schut^ der Urheberschaft im objektíven Sinne: azaz a szerző abszolút joga a mű külső megjelenési formájának megállapítása tekintetében. A szerzői jog centrális problémája a szerző magánérdeke és a közérdek közötti összeütközés kiegyenlítése. A közérdek oltalmát két körülmény teszi indokolttá, mindenekelőtt az, hogy a legeredetibb alkotás is csak egy hosszú lánc egyetlen szeme ; szerzője merített az egés\ emberiség szellemi kincséből; de az is, hogy a szerző munkáját a nyilvánosságnak szánta. Az összes törvényhozások számot vetnek ezzel: amikor kötelességévé teszik a kiadónak a mű minél szélesebb körben való terjesztését és különösen amikor a szerzői jogot időbelileg korlátozzák. Még az a néhány ország is (mint Portugália), amelyik az időbelileg korlátlan szerzői jog elvi alapján áll, tényleg kényszerlicenciákkal nagymértékben korlátozza ezt a jogosítványt. A tisztességtelen verseny jogában szintén megtalálhatni a szerzői jogra jellemző dualizmust. Csakhogy amíg ott az alkotás fix, állandó valami, addig itt: a vállalat eleven, változó organizmus. A vállalat nem más. mint a «Person in ihrer gewerblicher Tátigkeit». Ez indokolja meg a modern versenytörvények jellegzetes technikai sajátságát : a generális klauzulát. Jogállam XXIX. évf. 3—4. füzet.